A 16. századi orvost és csillagászt próféciái tették híressé az utókor számára. Állítólag előre látta a diktátorok felbukkanását, a világháborúkat, még a World Trade Center elleni támadást és a Notre-Dame leégését is, egy ideje pedig már az általa jósolt világvégét várja az emberiség. De vajon nem csak a félelmeink gyártják verseinek efféle magyarázatait?
Nostradamus, az egyetemes kultúrtörténet leghíresebb látnoka a mai napig hatással van az emberekre
“Itt nyugszanak az igen jeles Michel Nostradamus csontjai, az egyetlené, aki valamennyi halandó közül méltónak bizonyult arra, hogy csaknem isteni tolla segítségével, a csillagok járása szerint megírhatta az egész világ eljövendő eseményeinek történetét. 62 évet, 6 hónapot és 17 napot élt. Salonban halt meg, az 1566-ik évben. Ne zavarja meg az utókor nyugalmát! Házasfele, a saloni Anne Ponsard igaz üdvösséget kíván házastársának” - olvasható Michel de Nostradame orvos, botanikus, csillagász és költő sírfeliratán a dél-francia kisváros, Salon Szent Lőrincről elnevezett templomának oldalkápolnájában.
Az emléktáblát felesége, Anne vésette attól a becsvágytól hajtva, hogy az utókor szemében Isten által felkent látnoknak állítsa be megboldogult férjét.
Természetesen anélkül, hogy az orvos nimbusza már életében megalapozódott volna, ezek a búcsúszavak nem állták volna meg a helyüket. Ám így, hogy Nostradamus csaknem ezer látomást őrző verse, az úgynevezett centuriák már életében megjelentek, hírnevet szereztek neki, az asszony mondatai csak előre jelezték a folytatást…
Nostradamus próféciáinak értelmezése körül napjainkban is heves viták folynak. A szkeptikusok szerint a négysoros versek homályossága miatt azokba voltaképpen bármit bele lehet magyarázni
Egy humanista látomásai
A négysoros versikéket Nostradamus éjszakánként vetette papírra, szép, kalligrafikus írással, amikor is a kandalló tüzébe nézve szönyű látomások törtek rá. Nem volt ez ritka abban a démonokkal és angyalokkal hadakozó korban, amikor vallásháborúk szakították szét a keresztény Európát, robbanásszerűen tágult a világ, és a tudományos gondolkodás vérre menő csatákat vívott a hagyományos holisztikus világképpel.
Lutherről például feljegyezték, hogy egyik éjjel a tintatartóját vágta Lucifer fejéhez.
Nem kellett tehát feltétlenül epilepsziás roham ahhoz, hogy a látnoki képességekkel megáldott orvos pusztulással, halállal és szerencsétlenségekkel fenyegesse embertársait.
Éjszaka a kandalló tüzébe nézve törtek rá szörnyű látomásai
Írásos emlékek híján azt sem állíthatjuk biztosan, hogy ez az amúgy rendívül művelt tudós, a francia reneszánsz egyik legkiválóbbja, méltó kortársa Morus Tamásnak, Luther Mártonnak és Michelangelónak, nem öntudatlanul, különösebb haszonszerzési vágy nélkül, pusztán a világ jövője feletti aggodalomból szülte-e meg a számára hírnevet hozó költeményeket.
Egyet azonban tudunk: élete utolsó tíz-tizenöt évében már rendkívüli jómódban élt.
Végül még a francia királyi család figyelmét is sikerült magára fordítania. Medici Katalin anyakirályné személyesen látogatta meg, hogy fia, IX. Károly orvosává és tanárává fogadja a nagyhírű látnokot. A királyi pártfogás pedig igen jól jött, mikor próféciáinak első kiadása után sokan eretnekségnek bélyegezték Nostradamus jövendőmondó képességét.
Medici Katalin személyes jóslatokat rendelt Nostradamustól; a látnok egy alkalommal azt jósolta a királnyénak, hogy összes fia a trónon fog ülni. Tévedett
Pestisdoktor és csillagász
De ki volt valójában ez az ember? Hiszen bár sírfeliratában isteni jelzővel illetik, ez nyilvánvalóan túlzás, arról nem is beszélve, hogy saját korában istenkáromlásnak is tűnhetett. Nos, Michel de Nostredame, latin nevén Nostradamus a Provence tartománybeli Saint-Rémy városában született 1503. december 14-én, orvos-kereskedő családba. Eredetileg zsidó származású, ám a nagyszülei már 50 évvel korábban kikeresztelkedtek, és ő maga is hithű katolikusként halt meg.
Dédapja, Jean de Rémy oktatta a latin nyelv, a grammatika és a csillagászat alapjaira, majd a montpellier-i egytemen orvosi tanulmányokba kezdett. 1529-ben szerzett diplomát, és hamarosan elhivatott, az ókori holisztikus gyógyítás elveit magáénak valló gyógyító vált belőle.
Rendületlenül hitt a csillagok, a természet és az emberi test között fennálló összefüggésekben, és mereven elutasította az orvostudomány új útjait.
Igazi reneszánsz polihisztorként az orvoslás mellet a filozófia, és különösen a csillagászat, valamint az asztrológia kérdései foglalkoztatták
A nagy pestisjárvány idején egy barátja, a kor legnagyobb botanikusa, az Agenben élő Jules César Scaglier oldalán hónapokig járta az utcákat, hogy erőt öntsön az emberekbe, és tanácsokkal lássa el a betegeket és családjaikat. Ezt Nostradamus néhány évvel később a marseilles-i pestisjárvány idején is megismételte,
gyógyfüvekkel és maga által készített gyógyszerekkel enyhítve a betegek szenvedéseit.
Hogy ő maga miként kerülte el a fertőzést? Szerencséjét leginkább mulatságos, ám jótékony hatásúnak bizonyuló öltözékének köszönhette. Állítólag a legnagyobb forróságban is pestismaszkot viselt, amelynek madárcsőrszerű orrába gyógyfüveket, például fokhagymaleveleket tömködött, és szigorúan hat darab, olajjal átitatott inget hordott, hogy a bőrén keresztül se fertőződhessen meg.
Sajnos azonban a családját nem tudta megvédeni a szörnyű kórtól. Első felesége és két gyermeke áldozatul esett a pestisnek.
Hírnevét az 1529-es, illetve az 1544-ben dúló pestisjárvány során tanúsított önfeláldozó gyógyító tevékenysége alapozta meg
Nem volt elég bánata, vakbuzgó katolikusok még fel is jelentették a touluse-i inkvizíciónál “szentségtörő megjegyzései” miatt. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, Nostradamus fogta magát, és
hat éven át vándorolt Spanyolország, Itália és Franciaország több városában.
Hosszú szakálláról és napégette arcáról ismerték fel a falvak és városok lakói, akiknek gyógyszereket, illatszereket készített, és gyermekeik jövőjét horoszkóp segítségével jósolta meg.
Homályos próféciák
1547-ben az orvos élete fordulóponthoz érkezett. Letelepedett Salon-de-Provence-ban, és újra megházasodott. Egy gazdag kereskedő özvegyét vette el, a fent említett Anne-t, és kétemeletes házuk minden zugát gyógyítás céljaira rendezte be.
A padláson asztrológiai megfigyelőállomást, a pincében laboratóriumot létesített,
utóbbiban gyógyszereket és szépítőszereket, arckrémeket és szappanokat állított elő, amelyeket nagy haszonnal árult.
A saloni kétszintes ház minden zugát gyógyítás céljára rendezte be
Ám végül nem ezek, hanem a horoszkópjai hozták meg neki a gazdagságot és a megbecsülést. 15 éven át
nyomtatott formában adta ki jövendőmondó kalendáriumait.
Mára ugyan csak részletek maradtak fenn belőlük, ám olvasgatván őket kénytelenek vagyunk belátni - hívja fel a figyelmet Hahner Péter történész, a 100 történelmi tévhit című kötet szerzője -, hogy igazából Nostradamus egyetlen jóslata sem vált be.
1550-re például rendíthetetlen magabiztossággal azt jövendölte kalendáriumában, hogy “az égistestek nagy vérontást jeleznek Európa két szélén, nyugaton és keleten, középen pedig a félelem fog uralkodni.” Erre nagy esély is lett volna a vallásháborúk és a törökkel vívott véres ütközetek korában, ám pont ebben az esztendőben, mit tesz isten, csendben nyugodtak a fegyverek.
A centuriák - százas ciklusokba rendezett négysoros versek - megírásának Nostradamus csak öregkorában látott hozzá, és ezúttal nem a csillagokra, hanem a látomásaira hagyatkozott. Próféciáit - fiához írt egyik levele tanúsága szerint - szándékosan homályos stílusban fogalmazta meg, hogy csakis a tudósok és a beavatottak érthessék meg a sorok mögé rejtett bölcsességeket. A látnok szerint
"a képzett emberek a jóslatokat a homályosság ellenére is meg fogják érteni.”
A későbbi kiadások sajtóhibái és a számtalan fordítás, ha lehet, még tovább fokozta a homályt, így nem csoda, hogy máig nem derült ki: a véres eseményeket rögzítő költemények a Nostradamus által megélt valós események krónikái, vagy az emberiségre váró jövendőt szándékoznak előre jelezni. Az eredeti iratokat tanulmányozó tudósok ma már inkább arra hajlanak, hogy az előbbi az igaz.
A látomásokat minden valószínűség szerint csupán az utókor szerette volna próféciaként értelmezni, és mindenkori érdekeinek megfelelően csűrni-csavarni, bízva persze az emberek hiszékenységében és misztikumok iránti fogékonyságában.
Nostradamus próféciáinak korabeli kiadása
Félreértések és sajtóhibák
Lássunk mindjárt egy példát! 1559-ben Medici Katalin férje, II. Henrik király egy lovagi tornán halálos balesetet szenvedett, ellenfele lándzsájának szilánkja a szemébe fúródott. Az utókor ezt az eseményt tekinti Nostradamus első bevált jóslatának, hisz I. centuriája 35. versében ezt írja:
"Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget
Harci mezőn páros viadalban:
Aranykalitkában kidöfi a szemét.
Két flotta közül az egyik kegyetlen halált hal."
Csakhogy a francia királyt soha senki nem nevezte oroszlánnak, egyáltalán nem volt öreg, és a két flotta is értelhezhetetlennek tűnik.
Sokkal valószínűbb, hogy a “brit királyról”, VIII. Henrikről szólhat a látomás, aki az idős Morus Tamást a Tower “aranyketrecébe” zárva fosztotta meg a szabad világ látásától. A két flotta pedig a két egyház, az anglikán és a katolikus küzdelmét szimbolizálta. Ezt az értelmezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy az évi almanachjában Nostradamus egy szót sem ejtett a király haláláról.
II. Henrik francia király és Montgomery lovag végzetes összecsapása egy 16. századi metszeten
Hasonló félremagyarázásnak esett áldozatul a következő vers is:
“A Léma-tónál a prédikációk bosszúságot okoznak majd,
a napok hetekké, hónapokká, évekké válnak,
mire megjön az esze mindenkinek,
s az elöljárók átkozni fogják hiú törvényeiket.”
A prófécia utólagos, 20. századi értelmezése dióhéjbana következő volt: “A Genfi-tónál addig tart a fecsegés, míg ki nem tör a második világháború.”
Holott sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy Nostradamus Kálvin Jánosnak és svájci követőinek prédikációit ostorozta ebben a költeményében, azt remélve, hogy a svájciaknak majd csak megjön az eszük, és visszatérnek a katolikus hitre.
De hát ki ismeri már az akkori napi eseményeket? És főleg ki olvas és ért azon a középkori nyelven, amelyen az egykori látnok írt? Az utókor Nostradamus-szakértői gyakorlatilag azt olvashatnak ki a kétértelmű próféciákból, amit csak akarnak. Minden utólagos értelmezés csupán játék a szavakkal, nagy valószínűség szerint semmi köze a reneszánsz tudóshoz.
Nostradamus az ótestamentumi prófétákhoz hasonlóan valószínűleg csupán arra szeretné figyelmeztetni kortársait, hogy ha továbbra is az ostobaság, a hiúság és a hatalomvágy határozza meg a gondolkodásukat, újabb háborúk fognak kirobbanni, és újabb öldöklésre, szenvedésekre kerül sor. És ez az intelme máig nem veszített az érvényéből.
Nostradamus szobra a franciaországi Salon városában, ahol látomásait lejegyezte
