Létezik egy különleges könyv, melynek nemcsak a címe fenyegető, de a lapjai is. Aki ugyanis kellő elővigyázatosság nélkül, óvatlanul lapozgatja, halál fia. A világ legveszélyesebb könyvébe most te is beleolvashatsz. Veszélytelenül.
A világ legveszélyesebb könyvének nem csak a címe halálos
Az 1800-as években nagy népszerűségnek örvendtek a mintás tapéták, különösen, miután elterjedt a párizsi zöld nevű árnyalat. Az alkalmazott festék arzént is tartalmazott, de a viktoriánus korban úgy gondolták, az csak lenyelve mérgező - holott
a tapétáról szálló por belélegzése szintén halált okoz.
A réz és arzén keverékével színezett, mérgező tapéta akkoriban nem számított 
különlegességnek: az Amerikai Orvosszövetség szerint a 19. század végéig a tapéták 65 százaléka tartalmazott arzént. A közkedvelt párizsi zöld az öltözködésben és Cézanne festményein egyaránt megjelent, néhányan ennek tulajdonítják Monet megvakulását is.
Voltak viszont, akik felismerték a veszélyt: a sebész dr. Robert M. Kedzie tisztában volt vele, hogy az arzén nemcsak akkor veszélyes, ha valaki lenyeli, hanem akkor is, ha például a falra kerül, a tapéták ugyanis mikroszkopikus porszemcséket bocsájtanak ki, amit bárki könnyen belélegezhet. A professzor fontosnak tartotta, hogy felhívja a figyelmet az arzénnal festett tapéták veszélyeire, így 1874-ben - tudományos és preventív céllal - kiadta a Shadows from the Walls of Death (Árnyak a halál falairól) című könyvet, amiben tapétamintákat gyűjtött össze, rövid figyelmeztetéssel, könyve előszavában pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy az arzén nemcsak gyorsan képes ölni, hanem lassú, krónikus mérgezéssel is.
Munkájából ma mindössze négy darab létezik, az egyik a Michigani Egyetem könytárában található. Lapjait 1998-ban műanyag borítással fedték le, előtte a kutatók kizárólag különleges kesztyűben lapozgathatták, korlátozott ideig, és közben tilos volt megnyalniuk az ujjaikat.
Az Amerikai Orvostudományi Könyvtár a saját példányát pedig bedigitalizálta, így a halálos tapétamintákat ma már bárki veszélytelenül megnézheti online is.
Dr. Robert M. Kedzie az amerikait polgárháború alatt sebészként dolgozott, majd a Michigan-állambeli Mezőgazdasági Főiskola kémiaprofesszora lett
