Fél évszázada, hogy meghalt, emlékét mégis újra és újra megidézik. Gyerekszínészből lett ikonná; nincs nap, hogy az álmok szivárványáról szóló dal, melyet ő tett világhírűvé, fel ne csendülne valahol. Lánya, Liza Minnelli azonban nem örül az édesanyja utolsó éveiről szóló legújabb, Judy című filmnek: szerinte anyja emlékét szinte meggyalázzák a vásznon. Persze az egyre inkább összeomló színésznő drámai küzdelmét bemutató alkotásnak nem is volt célja mélységeiben részletezni, hogyan lett az Óz bájos Dorothyjából egy hisztis, elviselhetetlen díva.
Csodálatos hangja volt, mely tökéletesen leplezte drogokkal, alkohollal, depresszióval vívott küzdelmét
Nem az Óz, a csodák csodája volt az első filmje, de a világhírt ez hozta meg neki. 1939-ben mutatták be, Judy Garland ekkorra már megismerte Hollywood sötét oldalát. Élete drámai események sorozata: az első sztár volt, aki nyíltan beszélt a démonjairól.
Talán éppen ez az esendőség teszi mind a mai napig emlékezetessé alakját.
Jelenet az Óz, a csodák csodájából
A gyerekszínész: beleszületett az ördögi körbe
Karrierjét korán kezdte. Már két és fél évesen színpadra állt, pontosabban színpadra állították: Frances Erhel Gummról, az 1922. június 10-én született kislányról tudjuk, hogy a Jingle Bellt, ezt a vidám karácsonyi dalt énekelte először közönség előtt. Gyakran léptették fel két testvérével, a Gumm nővérek híresek lettek.
Az ambiciózus és színésznői álmaiban csalódott anya korán felismerte, hogy közülük a legkisebb a legnagyobb tehetség, a vidéki turnékon ő kapta a legtöbb tapsot. Jöttek a többórás autóutak, idegen hotelszobák, majd a maximalista, agresszív és igencsak kritikus anya már
10 éves korától pirulákkal kezdte tömni legkisebb lányát.
Két és fél évesen karácsonyi dallal debütált a színpadon
"Ahogy emlékszem, a szüleim egyfolytában szétmentek, majd újra összejöttek" - mondta Garland erről az időszakról. A veszekedések igazi okát Judy akkor talán még nem is értette, az édesapjához való mély, ösztönös ragaszkodás egész további életét befolyásolta. Egyik híres interjújában, amelyet halála előtt két évvel adott Barbara Waltersnek, az amerikai televíziózás nagyasszonyának, az édesanyjával való kapcsolatáról keserű szavakkal beszélt:
az Óz gonosz nyugati boszorkányához hasonlította, és féltékenységgel vádolta.
A család 1926-ban Kaliforniába költözött, minél közelebb Hollywoodhoz. És az álmok valóra váltak: a 13 éves kislány egy szép napon ott állt Lous B. Mayer, a Metro-Goldwyn-Mayer hagyhatalmú ura előtt, és énekelt neki. A legendák szerint a férfi annyira meghatódott Judy hangjától, hogy néhány könnycseppet is elmorzsolt a szemében.
Az édesanyjával, Ethellel
A kislányt azonnal szerződtették, még próbafelvételeket sem készítettek róla. Első, természetesen zenés filmjében együtt játszott Deanna Durbinnel, aki gyönyörű volt: karcsú, magas, tökéletes arányokkal. És a többi kortárs!
Az MGM stúdió iskolájában Lana Turner, Elizabeth Taylor és Ava Gardner volt az osztálytársa.
Nos, Judy nem volt ilyen szép, és ezt legérzékenyebb kamaszkorában nem felejtették el mindennap tudatni vele. A féfi, aki tegnap még meghatódott Judy gyönyörű hangján, és gondoskodott róla, hogy 
szigorú szerződéssel a birodalmához láncolja, az alig 151 centiméter magas teremtést niylvánosan csak "kis púposnak" hívta.
Hivatalosan Judy volt a "kislány a szomszédból". Az imázs érdekében a testsúlyát folyamatosan kontrollálták; mivel Garland hízékony alkat volt, Dororthy pedig nem lehetett kövér, az MGM nagyon szigorú diétát írt elő neki, és csirkelevesből, kávéből, cigarettából és étvágycsökkentő pirulákból álló étrendjét szigororúan ellenőrizték is.
A kislánynak szinte lehetetlen munkatempót diktáltak: napi 10-12 órát dolgozott, és hogy ezt bírja, serkentőkkel tömték, majd nyugtatót és altatót kapott, hogy pihenni tudjon - több mint két tucat filmben szerepelt együtt a kor másik gyereksztárjával, Mickey Rooney-val.
"Éjjel-nappal folyamatosan dolgoztunk. Hogy talpon tudjunk maradni, tablettákat adtak nekünk. Amikor látták, hogy a kimerülés szélén állunk, Mickey-vel együtt elvittek minket a stúdió kórházába, ahol altatót kaptunk. Négy óra alvás után felébresztettek, élénkítő pirulákat kaptunk, majd a következő 72 órát egyhuzamban végigdolgoztuk. Szinte állandóan valamilyen szeren pörögtünk, de akkoriban ez természetes volt, az életünk része" - mesélte önéletrajzi könyvében.
Mickey Rooney-val a legnagyobb sztárok közé tartoztak
Legendák szólnak arról, hogyan használták ki: minden lépését ellenőrizték, telefonját lehallgatták, születésnapját két hónappal korábban ünnepeltették meg vele,
nehogy megzavarják a forgatás rendjét.
Amikor elkészült az Óz, a csodák csodája, Judy csak hónapokkal később tudta megnézni egyben, mert a naptára tele volt a stúdió diktálta kötelezettségekkel.
A hollywoodi Sárkavöves Út nem a boldogsághoz, hanem a pokolba vezetett
A szerelmes nő: mindig rosszul választott
17 éves volt az Óz bemutatásakor. Ekkor már súlyos testképzavaroktól és apakomlexustól szenvedett. Az újjabb visszaemlékezések szerint folyamatosan zaklatták szexuálisan is a forgatásokon - köztük az MGM Stúdió nagyhatalmú vezetője, Louis B. Mayer. Súlyosan gyógyszerfüggővé vált, már volt öngyilkossági kísérlete is. És annyira, de annyira vágyott a szeretetre!
Egyre több és zavarosabb románcba keveredett, összehozták Frank Sinatrával, Tyrone Powerrel, végül a házasságba menekült.
Találkozott a nős David Rose zeneszerzővel, ám a kapcsolatot anyja és a stúdió is ellenezte. A szerelmesek a férfi válása után 1941-ben Las Vegasba szöktek megesküdni, de 1944-ben már el is váltak.
A gyönyörű tehetség súlyos testképzavaroktól szenvedett
A rendező Vincente Minnellivel 1945-ben kötött házasságot, neki köszönhette az 1944-es Találkozásunk St. Luoisban című filmet, amelyről kevesen tudják, hogy ebben hangzik el először Judy bársonyos hangján az a varázslatos dal, a The Trolley Song, amelyet még Sinatra is elénekelt. A film sminkmestere Dorothy Ponedel volt, aki nőiesebbre vette Judy frizuráját és szemöldökét, ennek köszönhetően a sztár
először jelent meg érett nőként a filmvásznon.
1946-ban megszületik az édesanyjára később kísértetiesen hasonlító Liza Minnelli. Bár akkoriban ezt még nem diagnosztizálták, a színésznő valószínűleg szülés utáni depresszióban szenvedett Liza világrajövetele után, mivel a szülést követően egy hónapig kórházban kezelték. Ebben az időszakban kapott idegösszeomlást is, feltételezhetően a nem megfelelően kezelt depresszió folyományaként. Két hónapot töltött el két különböző idegklinkán, csak ezután tért vissza a munkájához és a családjához.
Vincente Minnellitől született szintén világhírűvé vált lánya, Liza
Gyógyszerfüggősége ekkorra már annyira eluralkodott rajta, hogy az MGM fokozatosan kezdte eltávolítani őt a filmektől, míg végül 1950-ben, 15 stúdióban töltött év után végleg felmondták a szerződését. Romokban hevert a magánélete is, megromlott házasságuk végére férjével 1951-ben tettek pontot; a rendező biszexuális kalandjaival a pletykalapok behatóan foglalkoztak.
A harmadik férj Sidney Luft üzletember volt, akivel Judy 1952-ben kötött házasságot. Két gyerekük született: Lorna 1952-ben, a fiuk, Joey pedig 1955-ben, éppen akkor, mikor a sztár nagy esélyese lett az Oscar-díjnak a Csillag születik című filmben nyújtott alakításáért. (Ennek az új változata tavaly került a mozikba Lady Gaga és Bradley Cooper főszereplésével.)
A sajtó már előre kész tényként tálalta Judy győzelmét, sőt mivel az Oscar-gálán nem tudott részt venni - ugyanis épp előző este szülte meg a harmadik gyermekét -, egy televíziós stáb beköltözött a kórházi szobájába, hogy élő adásban közvetítsék a köszönőbeszédét. Mindenkit hideg zuhanyként ért a hír:
a díjat végül mégsem ő, hanem Grace Kelly kapta.
Ennek legfőbb oka az volt, hogy Garland nem sokkal korábban ország-világ elé tárta, hogy Hollywood, egészen pontosan a Metro-Goldwyn-Mayer megnyomorította az életét. Később a sajtó részletesen beszámolt arról is, hogy milyen nehezen élte meg a nyilvánvaló csalódást.
Judy 1965-ben vált el Lufttól, aki állítólag bántalmazta, és abortuszra is kényszerítette, bár a férfi az emlékirataiban tagadta a vádakat.
Családi fotó 1960-ból: Judy a harmadik férjével Sidney Lufttal, a két közös gyerekükkel, és az előző házasságából született lányával, az akkor már tizennégy éves Lizával
1965-ben újabb, megint csak rövid életű házasság következett a színész Mark Heronnal, majd a 12 évvel fiatalabb Mickey Deans jelentette az utolsó szerelmet. Róla mondtak jót és rosszat egyaránt. Tény, hogy Judy halála előtt pár nappal házasodtak össze. A férfi emlékirataiban őszintén írt arról, hogy akkor került kapcsolatba a színésznővel, amikor Judy élénkítő piruláit szállította a szállodába, ahol a nő lakott. Egyszerűbben fogalmazva:
ő volt Garland dílere.
A férfi talált rá a fürdőszobában a már halott sztárra, akivel június 12-én, tizenkét nappal a 47. születésnapja után barbiturát-túladagolás végzett. Deans már a temetés napján leadta kiadójának a Judyval együtt töltött időről szóló emlékiratait.
Utolsó férjéval, Mickey Deansszel
Az édesanya: ellentmodnásos kapcsolatban
Judy Garland pályája, akárcsak magánélete, igencsak hullámzó volt. Nagy sikerek, majd bukások, újabb visszatérések, örökös harc az alkohollal és a gyógyszerekkel. A színésznő menedzsere, Steve Phillips egyik interjújában azt mondta:
"Az utolsó éveiben kábítószer nélkül már nem lehetett vele beszélni sem, nemhogy aláíratni a szerződéseit, vagy megvitatni vele a következő fellépését."
Pedig a koncertek ekkorra létfontosságúvá váltak Judy számára, mert pazarló életmódja mellett már iszonyatosan le volt égve, tetemes tartozást halmozott fel többek közt az adóhivatal felé. Amerikában szinte már senki sem volt kíváncsi rá, ellenben Európában nagy népszerűségnek örvendett - különösen a melegek körében számított ikonnak. A közönség azonban itt is kezdett elfordulni tőle, mivel minden koncertjén több órát várakoztatta rajongóit, sokszor pedig részegen jelent meg a színpadon.
Az első sztár volt, aki nyíltan beszélt a démonjairól
1961-es, a Carnegie Hallban adott fantasztikus sikerű koncertjéről a mai napig beszélnek, de Ausztráliában 1964-ben csúnyán kifütyülték, "A szivárvány eltűnt az égről", írta a világsajtó. A Csillag születik után már csak öt alkotásban szerepelt, az 1961-ben bemutatott Ítélet Nürnbergben című filmben játszott mellékszerepéért
újra Oscarra jelölték, de a díjat most sem nyerte el.
Álmát lánya, Liza Minnelli váltotta valóra: az 1972-es Kabaré főszerepéért megkapta a szakma legnagyobb elismerését.
Anya és lánya ellentmondásos kapcsolata mindig is érdekelte a médiát, és Liza számtalan interjúban elmondta: gyerekkorában 14 különböző iskolába járt, megszámolhatatlan mennyiségű költözés tarkította eleve instabil életét. Előfordult, hogy Lornával, a húgával a konyhakövön ülve próbálták kicserélni porcukorra anyjuk kapszuláinak mérgező porait. Liza többször fellépett Judyval, aki egyik pillanatban még a gyermekéért aggódó anya szerepét játszotta, a másik pillanatban meg a lányára is féltékeny, hiú sztárét. Liza Minnelli így emlékezett az édesanyjára:
"Nem volt a világon annyi figyelem, annyi törődés, annyi szeretet, amivel meg lehetett volna menteni a démonjaitól. Ezt csak ő tehette volna meg, de nem volt képes rá."
Az életben anya és lánya, a színpadon azonban örök vetélytársak voltak
Öt hét története
Liza Minnelli nem örül az édesanyja utolsó éveiről szóló legújabb filmnek, amelynek főszerepét Renée Zellweger alakítja.
Minnelli szerint anyja emlékét szinte meggyalázza a film, és egyáltalán nem kíváncsi Zellweger alakítására. Sőt, abban bízik, hogy az emberek nem mennek el a moziba és nem nézik meg a Judy-t, hanem inkább Garland eredeti filmjeit veszik újra elő, mert szerinte az édesanyját, az ikonikus művészt azokból lehet a leginkább megismerni.
A Ruppert Goold rendezte legújabb életrjazi film 1968-ban kezdődik, amikor a pénzszűkében lévő és már komoly egészségügyi problémáktól szenvedő sztár öt héten át telt ház előtt énekelt a londoni Talk of the Town éjszakai klubban.
Miután Renée Zellweger megkapta a Judy című filmért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, nem véletlenül ajánotta Judy Garlandnak az aranyszobrot: a tragikus sorszú színésznő - akit Zellweger alakít a filmvásznon -, két Oscar-jelölése ellenére soha nem kapta meg ugyanezt az elismerést
