Mikor Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották II. Rákóczi Ferencet, akkor már zászlót bontott az a szabadságharc, amely a magyar történelem leghosszabb ideig tartó szabadságküzdelme volt. A nagy fejedelem közelgő márciusi emléknapja remek alkalom arra, hogy felkeressük a magyar történelem egyik kimagasló alakjának meghatározó városait. Utazzunk a kuruc szabadságharc vezérével Borsitól egészen Rodostóig!
A Bodrog-parti Athénnek is nevezett Sárospatak jelentős szerepet játszott Rákóczi életében
Egyórányi autóút. Mindössze ennyit kell utaznunk a Felvidéken II. Rákóczi Ferenc szülő- és nyughelye között. Csalóka ez a rövid távolság, mert a nagy fejedelem élete során ennél jóval hosszabb, és főleg kanyargósabb utat járt be. A történelmi Magyarország sok városában megfordult, időzött Bécsben, Prágában, Rómában, Londonban, Kölnben, járt Lengyelországban és Franciaországban, élete végén pedig Törökországban lelt menedékre.
Véletlenül lett életútjának első állomása Borsi, ez a határ közeli, Sátoraljaújhelytől alig három kilométerre fekvő település. Azon belül is a 16. században épült reneszánsz kastély, amelynek felújítását idén tervezik befejezni, de addig is fogadják a látogatókat. 1676 tavaszán Zrínyi Ilona Regéc felé utazva szállt meg Borsiban, és feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában lévő, úgynevezett női lakosztályban szülte meg a fiát, Ferkót március 27-én.
A kastélyhoz érkezőket a bejáratnál a fejedelem eredetileg Zólyomban felállított, és igencsak kalandos történetű szobra fogadja. A várat bejárók a kiállított tárgyak között az egykori bölcsőt is megnézhetik.
Borsiban várhatóan az idei év közepére fejeződik be a kastély felújítása
Kvíz
Mennyire ismered a magyar várakat, kastélyokat?
Tudod, melyik városunk legjelentősebb műemléke az ötszáz forintos hátoldalán látható vár, és hogy 1552-ben hol verték vissza hőseink az Oszmán Birodalom seregét?
Gyerekkor Sárospatakon
Az ifjú Rákóczi gyermekéveit jórészt Sárospatakon töltötte, részben ennek köszönhető, hogy a Rákócz vár - amelyet egyébként a Perényi-család építtetett - az ország egyik leglátogatottabb műemléke.
Érdemes hosszabb idő szánni a várlátogatásra, hiszen a falak között egy több teremre kiterjedő kiállítás mutatja be a kort és a fejedelmi családot. Címerek, 
zászlók, viseletek, bútorok, családfa, tárgyak és információk. Kevesen tudják, hogy Rákóczinak nemcsak az apja, de a nagyapja, a dédapja, sőt az ükapja is erdélyi fejedelem volt, őt magát a szépséges gyulafehérvári katedrálisban emelték Erdély trónjára.
Sárospatakot 1703-ban foglalták el a kurucok, akkor indult útjára az élet a legendás református kollégiumban is. A fejedelem Magyarországra érkezve itt időzött először, követeket fogadott, jelen volt a vártemplomban a nemesifjak avatásán, és
itt tartották a Rákóczi-féle szabadságharc harmadik, utolsó nagy országgyűlését is.
A várban amúgy megnézhetjük egy egykori mézeskalácsos és egy gyertyaöntő műhely tárgyi emlékeit is.
A sárospataki várat évente több mint százezren látogatják
Munkácsi évek
A Felvidéken több mint húsz helyen adózhatunk Rákóczi emléke előtt, többek között Késmárkon, Körmöcbáyán, Lőcsén vagy Rozsnyón. Ám a legélénkebben a kárpátaljai magyarság ápolja a fejedelem emlékét. Illetve nem csak a magyarság, hiszen Rákóczi a ruszinok körében is igen népszerű volt, nemhiába hívta őket
a szabadságharc idején a "leghűségesebb nemzetnek".
Kárpátalján kihagyhatatlan látnivaló a munkácsi vár, melynek bástyáján áll a 2006-ban állított szoborpáros Zrínyi Ilonáról és fiáról. A kisfiú végig ott volt az anyja mellett, amíg az asszony kitartott a császári csapatokkal szemben, és nem kétséges, hogy ez az időszak élete alapélményévé vált, amelyet nem tudott felülírni a császár parancsára megvalósított "átnevelés" sem.
A munkácsi vár Lorántffy-bástyáján áll Rákóczi és édesanyja szobra
A munkácsi várat a Hunyadi-, a Szapolyai- és a Bethlen-család is birtokolta, ezután lett I. Rákóczi Györgyé és feleségéé, Lorántffy Zsuzsannáé. A legendás fejedelmi pár alapos átépítésbe fogott. Állítólag az ő idejükben a vár kifejezetten romantikus képet mutatott; mesekönyvekből ismerős tornyos, bástyás, impozáns épületté vált.
Szerencsére ma is jó állapotban fogadja a látogatókat. Az idegenvezetők nem mulasztják el elmesélni, hogy Zrínyi Ilona és második férje, Thököly Imre itt tartotta a lakodalmát. (De arról is szót ejtenek, hogy Thököly nem volt a nevelőapák mintapéldánya.) Zrínyi Ilona hősiességét egy többnyelvű emléktábla hirdeti az udvaron a következő szöveggel:
"Házát s hazáját erős lélekkel védte a gyönge női kar, mondj egy imát e romokon, ruszin, horvát, magyar."
Zrínyi Ilona több mint két évig védte rendületlenül Munkács várát
Munkács belvárosában, nem messze a Munkácsy Mihály szülőháza helyét jelölő táblától, újabb emlékhely: a Fejér-ház avagy Rákóczi-ház nézhető meg. Ebben a szép épületben szállt meg a Lengyelországból hazatért fejedelem.
Mezővári, Huszt, Beregszász, Beregszentmiklós, Ungvár, Salánk - csupa-csupa mérföldkő a fejedelem útvonalán. A szabadságharc végén Salánkon jelentette be, hogy Lengyelországba megy, megpróbálja Nagy Péter cárt megnyerni a magyarok ügyének.
Mányoki Ádám festménye a fejedelemről
A kassai templom
A tekintélyes kárpátaljai kitérő után térjünk vissza a Felvidékre, egészen pontosan Kassára.
Márai szülővárosának ékessége az író által is többször megörökített kassai dóm, hivatalos nevén a kassai Szent Erzsébet-főszékesegyház. Rákóczi hamvai itt, a magyar gótika talán legszebb épületében találhatóak.
Mindenki tudja, hogy a fejedelem és hűséges társai törökországi száműzetésben haltak meg. Értelemszerűen ott is temették el őket, és csak 70 évvel később, 1906 októberében kerülhetett sor az újratemetésre, de akkor a hálás utókor megadta a módját a búcsúztatásnak.
Rákóczi, az édesanyja, a fia és leghűségesebb szövetségesei földi maradványai Orsovánál érkeztek az országba, és amíg a különvonat Budapestre ért, mindenhol ünneplők sorfalai között vezetett az útja. Rákócziék hamvait a Szent István-bazilikában ravatalozták fel, a szintén akkor exhumált Thökölyét pedig a Deák téri evangélikus templomban.
Akkor nevezték át a gyászmenet útvonalán lévő belvárosi Kerepesi utat Rákóczi útra.
Másnap Thökölyt Késmárkra, Rákóczit, Zrínyi Ilonát, Bercsényi Miklóst és feleségét, Csáky Krisztinát, illetve Esterházy Antalt és Sibrik Miklóst a kassai dóm altemplomába vitték, és ünnepélyesen elbúcsúztatták.
A kassai dóm altemplomában őrzik Rákóczi, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Csáky Krisztina, Esterházy Antalt és Sibrik Miklós földi maradványait
A magyar látogatók, miután megcsodálták a dóm kincseit, például a 15. században a kassai képfaragó műhelyben készített szárnyas főoltárt, a festett üvegablakokat, szobrokat, a csillártartón lévő Szent Korona-ábrázolást, lemennek az altemplomba, ahol megszámlálhatatlanul sok koszorú, nemzeti színű szalag, otthonról hozott virág díszíti a márvány szarkofágokat. Turistacsoportok, osztályok, családok, kisebb-nagyobb csapatok tisztelegnek Rákóczi előtt.
Nem messze a dómtól áll a fejedelem utolsó lakhelyének, a rodostói háznak a másolata, ezt a második világháború alatt építették fel, és aki belép, megláthatja,
milyen környezetben élte Rákóczi élete utolsó éveit.
Rodostó - itt élt Rákóczi 1720 és 1735 között
Persze, aki teheti, az eredeti házat is megnézheti Rodostóban, Isztambultól százhúsz kilométerre, a Márvány-tenger partján. Évente jó néhány honfitársunk zarándokol el a fejedelem ebédlőpalotájába, amely egy volt a szultán által a menekülő magyarok rendelkezésére bocsátott épületekből. Mikes Kelemen leveleiből tudjuk, hogy
Rákóczi szigorú napirend szerint élte itt a napjait, a reggeli misétől az esti lefekvésig beosztotta minden percét.
Szívesen töltött időt az asztalosműhelyben is, az általa rózsafából faragott karosszék másolata a házban megtekinthető kiállítás egyik féltett darabja. A házat könnyen megtaláljuk, egyrészt, mert a mellette álló korabeli épületeket már elbontották, másrészt, mert ez az a hely, ahol mindig hömpölyög a látogatók sokasága.
Rákóczi maga faragta ezt a széket, mely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban található
