Magyarországon első első alkalommal nyílik kiállítás a titokzatos brit graffitiművész, Banksy műveiből a budapesti Tesla Loftban február 1-jén. Az Art of Banksy című tárlaton 70 művét lehet megtekinteni, amelyek átfogó képet adnak a street art alkotó munkásságáról. Az álnéven elhíresült művész nemrég azzal kavart hatalmas botrányt, hogy egy aukción az egyik festménye megsemmisítette magát - rögtön azután, hogy egymillió dollárért elárverezték. A vandálnagyfőnök másik festménye tavaly ősszel közel tízmillió forintért kelt el, miközben sok falra fújt graffitijét vandalizmusra hivatkozva festik le a városvédők. Bár több elmlélet létezik arról, ki bújik meg a név mögött, mégsem lehet tudni, pontosan kicsoda Banksy.
Banksy 2017. május 8-án egy doveri házfalon készült alkotásán egy munkás levési az EU-s zászló egyik csillagát, mely egyszerre a brexit fricskája és az Európai Unió kritikája, ahogy az sem mellékes, hogy az alkotás épp a francia elnökválasztás 2. fordulójának napján készült el
Tíz évvel ezelőtt a Time magazin az év 100 legbefolyásosabb embere közé választotta a brit művészt. A hírnéven olyanokkal osztozott, mint Barack Obama, Steve Jobs és Oprah Winfrey, de még ekkor sem volt hajlandó hagyományos portréképet küldeni magáról:
egy papírzacskót a fejére húzva pózolt a kamerának.
Banksy a 21. század egyik leghangosabb véleményformálója és egyik legjobban kereső művésze, miközben az egész életműve egy óriási fricska. Ha felfest valamit a falra, abból azonnal hír lesz, stílusát világszerte utánozzák, ő meg röhög a markába. Mert ennyi év után még mindig azt tesz, amit csak akar.
Banksy egyik fő témája a fogyasztói társadalom kritikája, ahol az emberek a kiárusítást hirdető táblát imádják istenként
Gyönyörködtetés helyett
A források megoszlanak, hogy a bristoli származású művész 1973-ban vagy 1974-ben született-e, de abban egyetértenek, hogy már tinédzserként lelkesen fújta a képeket az angol város csupasz falaira. Ezeket eleinte Robin Banksként írta alá, majd szignóját Banksyra rövidítette.
18 évesen a társaival épp egy vonat oldalát díszítették, amikor megjelent a vasúti rendőrség. A többiek elmenekültek, ő pedig ijedtében elbújt egy szerelvény alá. Az olajtól csöpögő jármű alatt fekve a kocsi stencillel felfestett sorozatszámát figyelte, és rájött, ez a legjobb módszer a graffitihez is. Otthon kapkodás nélkül megtervezi, elkészíti a mintát, amit a helyszínen gyorsan átfest. Így a rendőröket is elkerülheti, és a művészi ambícióiból sem kell lejjebb adnia. Saját bevallása szerint amikor az első sablont kivágta, rögtön megérezte, mekkora ereje van ennek a műfajnak, hiszen
a stencilekkel forradalmakat robbantottak ki és háborúknak vetettek véget.
A háborúk ellen virágból szőtt Molotov-koktéllal küzdő maszkos támadó Palesztinában az arabokat és az izraelieket elválasztó falon, több ezer halott civil sírjától nem messze a reményt, a békét, a háborúellenességet hirdeti, mint a brit művész legtöbb műve
Sok időbe telt, mire a falfirkáit művészetként ismerték el. Eleinte lefestették a képeit, akadt olyan hely, ahol naponta ment az adok-kapok Banksy és a városfelügyelet munkatársai között. Az alkotásai többsége
kormány- és rendszerellenes, tiltakozik a háborúk és a kapitalizmus ellen, minden alkalmat megragad, hogy megkérdőjelezze a hatalmat.
Gyakran fest gyerekeket, időseket, pakányokat és majmokat, a figurákat feliratokkal, szlogenekkel kombinálja. Műveinek soha nem a puszta gyönyörködtetés a célja, mindig valamilyen fontos jelenségre, igazságtalanságra hívja fel a világ figyelmét. Az egyik leghíresebb sorozata 2005-ben készült: a Palesztina és Izrael között húzódó falra 9 képet festett, köztük a kislányt, aki lufikkal emelkedik fel, hogy átjusson a határon; a létrát, amelyen szinte át lehet kelni; és a trükkös törést, amelyen "átnézve" egy pálmafás tengerpart tűnik fel a fal túlsó oldalán.
Banksy talán legfontosabb, visszatérő motívumai a megvetett, üldözött, a fősodortól távol élő patkányok, akik „mégis képesek teljes civilizációkat térdre kényszeríteni”, mondta róluk Banksy
Banksy vérbeli humanistaként szüntelenül az emberi jogokra, az emberi méltóságra hívja fel a figyelmet, illetve az egyén boldogságát ellehetetlenítő jelenségek, valamint mindenféle elnyomás ellen küzd utcai lázadóként a maga feltűnő eszközével. Folyamatosan azon dolgozik, hogy a képei felnyissák a szerinte még nem elég tudatos vagy szándékosan a rosszra hajló emberek szemét. Banksy szerint a súlyos igazságtalanságok világában élünk, amelyben ideológiákkal etetik az embereket, hogy
elvonják a figyelmüket ezekről az igazságtalanságokról.
Gyakori témái közé tartozik a hatalom kontrollja és az emberek megfigyelése. Közérthető üzenetekkel tiltakozik mindenféle embertelen erőszakszervezet túlbuzgósága ellen: az Óz, a csodák c
sodája Dorothyjának kosárkáját alaposan átvizsgáló rendőrrel, a sok képen visszaköszönő, sárga szmájlira cserélt fejű rendőrökkel és katonákkal, vagy az egyik legjobb képén, amelyen a „Megküzdöttem a törvénnyel, és én nyertem” című falfirkát befejezni már nem tudó graffitist teperik le a rendőrök.
Banksy másik fő témája a fogyasztói társadalom éles kritikája, ahol az emberek a kiárusítást hirdető táblát istenként imádják, és ahol a vonalkódok zárnak börtönbe, vagy ahol Andy Warhol sokszorosított Campbell paradicsomleveseiből szerinte mára Tesco Gazdaságos leveskonzerv lett, mondván, a mai vásárlókat már ez, a gagyi imádata határozza meg leginkább.
A meghökkentő, nyilvánvalóan sokkolni kívánó társítások Banksy fő fegyverei: azzal akar meghökkenteni, hogy kirángatja a dolgokat a megszokott környezetükből. Így például a punkoknak a bájos nagymamák varrnak ruhát, Churchill punk taréjt visel, a nénik pedig már nem tekegolyóval, hanem bombákkal játszanak. Banksy gondolkodásra akar késztetni, a dolgok megkérdőjelezésére, a saját nézőpontunk átformálására
Egyszerűbb ügyek mellett is gyakran felszólal; a londoni és a bristoli állatkerben több lakó "véleményét" a falra festette, szerinte a pingvinek unják a halat, az elefántok pedig fáznak, ki akarnak jutni, és büdösnek tartják a gondozót.
London egyik utcáján jelent meg a graffiti, amelyen gyerekek áhítattal figyelik a tescós "zászló" felhúzását
Ki a fene az a Banksy?
Közel 20 éve folyamatosan cikkeznek róla, teljes biztonsággal azonban még mindig nem tudni, ki rejtőzik az álnév mögött. Eleinte azért bujkált, mert nem akart ujjat húzni a rendőrséggel. Ez a titokzatosság jót tett a hírnevének, és közben rájött, kifejezetten élvezi, hogy
nem kell Banksyként parádéznia, nyilatkoznia, tárgyalnia.
Jelenleg a cége kezeli az ügyeit, a munkatársaival tartják a kapcsolatot a galériák, újságírók, kurátorok, és a rajongók is úgy vélik, meg kell őrizni a mester inkognitóját, mert ő így akarja. Ez persze nem jelenti azt, hogy az önjelölt detektívek nem próbálják lerántani róla a leplet. Valószínűleg Robert, Robden, Robin Gunningham vagy Robin Banks az eredeti neve. A Londoni Queen Mary Egyetem kutatói a sorozatgyilkosok profiljának megalkotásához használt programmal eredtek a nyomába, elemezték a képek megjelenésének mintázatát, és arra jutottak, hogy Robin Gunningham bristoli lakos az ő emberük.
A másik népszerű elmélet szerint valójában a Massive Attack énekese, Robert Del Naja rejtőzik az álnév mögött, ezt az elképzelést megerősíti az, hogy a falfestmények gyakran ott tűnnek fel, ahol az együttes koncertezik. Az biztos, hogy barátok, Del Naja maga is graffitiművész, és az együttes műveit bemutató könyvhöz Banksy írt előszót.
Snoop Dogg partiján tűnt fel ez a maszkos férfi, akit sokan Banksyként azonosítottak. A graffitiművész „egy igazságtalan világ lelkiismereteként” azért maradt mindmáig anonim, hogy ne személyével, hanem munkáival és azok üzenetével foglalkozzanak az emberek
Komorpark
Az ismeretlenségbe burkolózó street art művész nemcsak graffitivel kommunikál, számos más módot is talál arra, hogy véleményét közzétegye. Híresek az újragondolt festményei, amikor ikonikus képeket modernizál. Például Mona Lisa smiley-val az arca helyén, vagy egy vállról indítható rakétálva pózolva, de
nagyon erős lett Monet vízililiomos tava is tele szeméttel, kidobott bevásárlókocsikkal.
2015 őszén hatvan művésztársával együtt megépítette Dismalandet. A látványosság egy hónapig volt nyitva, a jegyeket pillanatok alatt elkapkodták, 5 hét alatt 150 ezer látogatót vonzott, és 21 millió fontot termelt az angol kisvárosnak, Weston-super-Mare-nek. A park a Disneylanddel ellentétben csöppet sem volt vidám, egyfajta görbe tükröt tartott a vidámparkoknak, és olyan társadalmi kérdésekkel foglalkozott, mint a függőségek, a menekültek helyzete, a szegénység vagy a munkanélküliség.
A húsba vágó témákat viccesen jelenítették meg, ettől lett az egész tragikomikus. Olajoshordók között lehetett minigolfozni, a csúszdák páncélozott katonasági járművekből indultak, a távirányítós partiőrség-hajókkal a menekülteket kellett akadályozni abban, hogy partot érjenek. Az alkalmazottak keserű arccal járkáltak a helyszínen, és segítették a vendégeket, Miki egér füllel a fejükön.
Dismaland, a csöppet sem vidám park
Egy kiállítás képei
De miból él egy ünnepelt, ugyanakkor kicsit törvényen kívüli felforgatóművész? A graffitiért nem fizetnek. Az olajfestményekért viszont igen, és még csak nem is ő maga kéri meg az árat, hanem a vásárlók licitálnak egymásra. Tavaly októberben kalapács alá került egy 10 évvel ezelőtt festett képe, amelyen a brit parlament tagjait majmok gyükekezetének ábrázolta. A képnek a Brexit adott különös aktualitást, a szakértők 1,5-2 millió fontos végső árra számítottak, ám az alig negyedórás akució végén
9,8 millió fontért, átszámítva 3,7 milliárd forintért kelt el.
Nem ez volt az első meglepetés Banksy műveinek értékével kapcsolatban. 2004-ben nyomtatott egy adag tízfontos bankjegyet, amelyeken II. Erzsébet királynő arcképe helyett Diana hercegné látható, a Bank of England felirat pedig átalakult Banksy of Englanddé. A bankókat a Nothing Hill karnevál tömegében szórták szét, és pár hónappal később már két-háromszáz fontért lehetett rájuk licitálni Az egyik poszterrel kombinált, aláírt darabot három évvel később a Bonhams aukciósház vásárolta meg 24 ezer fontért.
Az angol parlamentet majmok gyülekezeteként ábrázoló képe közel 10 millió fontért kelt el
Egyértelmű, hogy amihez nyúl, arannyá válik. Még akkor is, ha valakit meg kell tréfálni. 2005-ben a British Museum egyik termében elhelyezett egy barlangrajzokra hasonlító, kőre festett műalkotást, amelyen az ősember bevásárlókocsit tol. A gerillaakicót jól kezelte a múzeum: a művet felvették az állandó gyűjteménybe.
Nagyobb visszhangot váltott ki az, amikor széttrollkodott egy millió dolláros aukciót: az eladára kínált Lány léggömbbel nyomat a vásárlás pillanatát követően félig bedarálódott, a kép keretébe ugyanis elrejtettek egy iratmegsemmisítőt. A kép alsó fele csíkokra szeletelődött, majd megakadt a gép, és a mű felső fele megmaradt.
Ezzel az egymillió dollárért vásárolt kép azonnal megduplázta az értékét.
A műértők, galériások, a többi graffitis és a városvédők vitatkozhatnak, hogy amit Banksy művel, az valóban művészet-e, vagy csak provokáció, és fontos kérdés, hogy az ő képeit miért hagyják már a falakon, ha másokáét lefestik, de az tény, hogy a munkássága rengeteget lendített a kortárs képzőművészek megítélésén. Hatására a mecénások, befektetők figyelme a modern műalkotások felé fordult.
Baden-Badenben került kalapács alá a nyomat, amelyet a keretbe rejtett iratmegsemmisítő félig ledarált
