Nincs olyan magyar, aki ne ismerné Zrínyi Miklós nevét, aki serege élén a halálba rohant, miután a Szulejmán szultán által vezetett, negyvenszeres túlerővel rendelkezező oszmán haderő ellen közel egy hónapon át védte hősiesen maroknyi csapatával Szigetvárt. Ám azt kevesen tudják, milyen férj és apa volt a szeptember 7-én elhunyt szigetvári hős.
Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse
Négyszázötvenhárom évvel ezelőtt, 1566. szeptemben 7-én a törökverő Zrínyi Miklós, Szigetvár hős kapitánya magára öltötte selyem díszruháját, és a zsebébe a vár kulcsai mellé száz aranyat tett:
"Ne mondhassa, aki levetkőztet, hogy rajtam semmit sem talált!"
Nyakában aranylánccal, fején gyémántos forgójú fekete kalpaggal, kezében aranyozott markolatú ősi szablyával indult utolsó csatájába, önként vele tartó háromszáz horvát és magyar katonája kíséretében.
Még mielőtt elindult Szigetvárra, elbúcsúzott második feleségétől, imádott asszonyától, Rosenberg Éva cseh grófnőtől. Ugyanott, ahol két évvel korábban esküdtek örök hűséget egymásnak, a Vas vármegyei Monyorókeréken. Egy évig jártak jegyben, a ritka találkozások között sűrűn váltottak leveleket - német nyelven -, olyan témákról is, amelyekről nem lett volna illendő nőkkel társalogni.
A felvilágosult gondolkodású grófnőnek ugyanis egészen más volt a véleménye az életről, a művészetekről, férfi-nő kapcsolatáról, mint a korabeli főrangú asszonyoknak, akiket szerénységre, szelídségre, jótékonykodásra, rászorulók istápolására neveltek és arra, hogy minél több utódot szüljenek uruknak.
Évát ez a "mássága" még kívánatosabbá tette a csatákban edzett, kemény hadvezér számára, és ha nem is minden érdek nélkül, de amikor másodszor házasodott, először tette ezt szerelemből.
Az oszmán seregek 1566-ban vonultak Szigetvár falai alá, ahol Zrínyi Miklós hős katonáival a török szultán negyvenszeres túlerővel rendelkező hadereje ellen harcolt, közel egy hónapon át. Szeptember 7-én, hajnali egy és két óra között itt hunyt el a rettegett I. Szulejmán szultán, míg Zrínyi - néhány órával túlélve őt - ugyanazon a napon, dél körül vesztette életét
Vagyon a vagyonnal, rang a ranggal
A Zrínyiek ősei, a 11. századtól ismert Subicsok a legelőkelőbb horvát dinasztiák közé tartoztak, és elsőként fogadták el hűbéruruknak a magyar királyt. Nevüket akkor változtatták Zrínyire, amikor
Nagy Lajos király nekik adományozta Zrín várát.
Ugyanakkor a bőséges gyerekáldásnak köszönhetően szoros rokoni szálakkal kötődtek a náluk is előkelőbb Frangepánokhoz. Zrínyi 1543-ban feleségül vette gyámleányát, Frangepán Katalint, hatamas birtokaival egyetemben. Az ilyen érdekházasságok gyakoriak voltak a 17. századi elit köreiben: vagyon a vagyonnal, rang a ranggal szövetkezett, így tettek szert bizonyos családok még nagyobb hatalomra, politikai befolyásra.
Zrín várának romjai
Az esküvői ünnepséget azonban rossz hír zavarta meg: a török sereg, amelyet egy éve vert szét a Balatonnál Zrínyi, ismét felkerekedett, és Magyarország felé tartott. Ettől kezdve nem sok ideje maradt a friss házas férjnek arra, hogy jobban összemelegedjen a feleségével: egész hátralévő élete az egyre jobban terjeszkedő Oszmán Birodalom ellen vívott szüntelen harcokban telt. Ehhez még több katona és hadi felszerelés kellett - volna -, de a bécsi udvar titokban békéltető tárgyalásokba kezdett a nagyvezírrel, nem támogatta anyagilag a magyar csapatok megerősítését, ezért
Zrínyi saját birtokainak jövedelméből fizette a katonák zsoldját.
Amikor már ez sem volt elég, habozás nélkül rátette a kezét elsőként a Frangepánok mind a huszonöt várára. Kitűnő hadvezér volt, erős, határozott, bátor, az erőszaktól sem riadt vissza, ha veszély fenyegette a hazájának érzett országot.
Ura távollétében Katalin felügyelte a birtokokat; igazi nagyasszonyként tartotta kézben a család csáktornyai rezidenciáját, szült tizenhárom gyereket - ebből négyen nem érték meg a felnőttkort -, és majd' húszévi házasság után, rejtélyes körülmények között hunyt el. Férje ekkor már egyike volt Magyarország leggazdagabb földesurainak.
Szigetvár a 16. században - Meisner Dániel metszete
A Zrínyi-lányok
Heten voltak, de nem mint a gonoszok, épp ellenkezőleg. Szerények, egyszerűek, kedvesek, és akár az édesanyjuk, értettek a gazdaság és a háztartás vezetéséhez. Katalin halála után már csak a három legkisebb lány neveltetéséről kellett gondoskodni, a többiek férjhez mentek, vagy jegyben jártak jövendőbelijükkel.
Mivel a második feleség, a cseh grófnő nem beszélt magyarul, apjuk - a kor szokásainak megfelelően - főúri udvarban helyezte el őket. "Im odaküldtem három lányomat" - írta 1561-ben Batthyány Ferencnek, arra kérve a főurat:
"Úgy oktassák és tanítsák őket, hogy anyjuk nyomát kövessék, és annak jó hírét, nevét viseljék."
Gyermekei neveltetésére, jövőjére is nagy gondot fordított
Kívánsága teljesült, mind a hét lánya kifogástalan nevelésben részesült, egynek sem kellett attól tartania, hogy vénkisasszony marad. Gyermekei kiházasításában is, mint minden másban, Zrínyi körültekintően járt el. Lányai révén a magyar arisztokrácia jelesebbjeivel, az
Országh, Balassa, Forgách, Perényi, Thurzó és Batthyány családokkal fűzte szorosabbra a viszonyt, György fiát pedig az osztrák főhercegek udvarába küldte tanulni, és házassága Anna von Arcóval belépő volt a cseh és osztrák elitbe.
Elsőnek Ilona ment férjhez Országh Kristófhoz, 1560-ban, majd Szigetvár elestéig hat Zrínyi-lánynak kötötték be a fejét. A heroikus kirohanás évének elején az olvasható a családi levéltár naprakész feljegyzéseiben: "1566. január 5. Miksa Mihály 100 koronás aranyozott serleget küld Batthyány Boldizsárnak és menyasszonyának, Zrínyi Dorottyának." Dorica a Batthyányak udvarában nevelkedett, ott szerettek egymásba a fiatalok. Zenekedvelő férjével boldog házasságban éltek, és azután sem ment férjhez, hogy korán megözvegyült.
Margit annyira szerette a férjét, Homonnai Drugeth Miklóst, hogy mindenét pénzzé téve kiváltotta a török fogságból, de hálás párjának a végrendelete is felért egy szerelmi vallomással: "Ezüstöt, aranyat, drágaköveket és egyebeket hagyok az én szerelmes feleségemnek, Zrínyi Margit asszonynak, tulajdon önmagának."
Orsolyát Bánffy Miklós, Borbálát Thurzó Elek, a tizennégy éves Katát Thurzó Ferenc volt nyitrai püspök vette feleségül, pápai engedéllyel. Magdolnáról csak egy feljegyzés maradt: 1585-ben bátyja bejelenti a királynak húga eljegyzését Telekessy Istvánnal.
Csáktornya, Zrínyi-vár
A legendás hős utóélete
Zrínyi megtartotta Rosenber Évának tett esküjét: haláláig hű maradt hozzá. Özvegye, közös fiukkal, a kis Zrínyi Jánossal visszaköltözött Csehországba, majd évekig pereskedett az örökösökkel, hogy fizessék meg a neki járó tízezer forint jegypénzt.
Jogosan követelte, mivel nem kisebb hozományt, mint Jindřichův Hradec, német nevén Neuhaus gyönyörű várát hozta a házasságba.
Később hozzáment Paolo de Gassoldo olasz márkihoz, és Mantovában halt meg 1591-ben. Fiából cseh nagybirtokos lett, 1612-ben, gyermektelenül hunyt el, a hohenfurthi zárda templomában helyezték örök nyugalomra.
Jindřichův Hradec gyönyörű vára ma is látogatható Csehországban
Fiai, György és Miklós, apjukhoz hasonlóan kitűntek vitézségükkel, hívei voltak a protestantizmusnak, különösen György: a tárnokmester és lelkes luteránus még
nyomdát is alapított Csáktornyán és Monyorókeréken.
Ősükre büszke leszármazottjai ugyanolyan hőstettekre vágyhattak, mint nevezetes felmenőjük, hisz lelkiismeretesen kivették részüket az Oszmán Birodalom, majd a Habsburgok elleni küzdelemből.
A szigetvári hős dédunokája, Zrínyi Miklós tragikus körülmének között hunyt el; halálát egyes felvetések szerint nem vadkan által okozott baleset, hanem Habsburg összeesküvés okozta
Dédunokája, Zrínyi Miklós - őt gyakran összecserélik a szigetvári hőssel - a magyar barokk legnagyobb költője lett, és Szigeti veszedelem című eposzában megénekelte, hogyan állította meg őse kétezer emberével Szulejmán szultán Bécs felé nyomuló százezres seregét.
Vele, a költővel végzett az a bizonyos osztrák vadkan egy balvégzetű vadászaton, Péter öccsét pedig kivégezték, miután részt vett a Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvésben.
A Zrínyi-vér nem vált vízzé!
Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása
A hadvezért Zrínyi Miklós egyik lányáról népmonda is született Szigetváron. Szájról szájra terjedt a történet, miszerint Szulejmán azt üzente Zrínyinek, ha egyik lányát hozzáadja feleségül, elvonul a seregével.
Zrínyi megígérte, hogy elküldi a lányát este, de legyen kivilágítva a szultán sátra.
Így is történt. Zrínyi lánya odalovagolt, íjával belelőtt a sátorba, ám célt tévesztett, és a nagy felfordulásban visszavágtatott a várba, onnan lőtték le ágyúval a szultánt. Aki valóban meghalt, csak szívrohamban, és Zrínyi egyik lánya sem járt soha Szigetváron.
De legendák mégis csak azokról születnek, akik valóságos hősök voltak, nevüket fényes betűkkel írták be a magyar történelembe.
