Howard Carter brit régész közel száz éve talála meg a történelem talán leghíresebb fáraója, Tutanhamon sírját. Valójában a rendkívül fiatalon, körülbelül 19 évesen elhunyt, egyesek szerint meggyilkolt uralkodó szinte semmit sem tett le az asztalra, hírnevét kizárólag annak köszönheti, hogy az ő sírja az egyetlen, mely érintetlenül vészelte át az idők viharait - hogy aztán elátkozza felfedezőit...
Tutanhamon arany halotti maszkja az ókori Egyiptom egyik szimbóluma
Helyszín: Luxor, Egyiptom.
Dátum: 1922. november 4.
Cím: Királyok völgye 62.
Carter az utolsó figyelmeztetést kapja az ásatás finanszírozójától, a dúsgazdag George Herbert de Carnarvontól, hogy vagy felmtutat végre valami eredményt, vagy megvonja tőle a támogatást. A neves tudós immár nyolcadik éve kutatja lázasan Tutanhamon (kb. Kr. e 1342-1324) nyughelyét VI. Ramszesz sírjának közelében, ám eddig még semmi nyomra nem bukkant.
November 4-én reggel azonban az egyik munkás egy lépcsőfokot talál a hegyoldalban, melyet megtisztítva egy lépcsősor, majd az uralkodó pecsétjével díszített ajtó tárul a régészek szeme elé. 19 nap alatt szabaddá teszik az ajtót, amely egy folyosón át egy újabb bejárathoz vezet. Carter értesíti a lordot, aki, miután november 25-én megérkezik a helyszínre, a régészcsapattal együtt belép a sírfolyosóra, majd újabb négy nap elteltével a kamrába is.
Ami a tudósok szeme elé tárul, az felfoghatatlan.
Tutanhamon fáraó sírjának pecsétje, az 1922. november 4-ei felbontás előtt. A fotót Harry Burton készítette, aki 8 évet töltött a feltárt leletek leltározásával és fényképezésével
"Csodálatos dolgokat látok!"
Mikor Carter gyertyával bevilágít a sötét kamrába, először semmit sem lát. De aztán… „Furcsa állatok, szobrok és arany, arany mindenütt… Egy pillanatra szinte megnémultam az ámulattól” - emlékezett vissza a régész. Lord Carnarvonból ekkor kirobban a kérdés: „Lát valamit?” Válaszként az egyiptológia történetének talán leghíresebb mondata hangzott el akkor:
„Igen, csodálatos dolgokat látok!”
Arany trónszék és ravatalok, két óriási szobor, alabástromvázák, luxus- és használati tárgyak nyűgözik le a belépőket - szarkofágnak azonban nyomát sem találják. Az egyik ravatal alatt viszont észrevesznek egy kis nyílást, amely egy oldalkamra jelenlétére utal. Hosszú hónapok fáradtságos munkáját követően, február 17-én Carter végül leválasztja az oldalkamra bejáratát elzáró kőlapokat, a sötétből pedig egy tömör aranyfal - valójában egy halottasszekrény - körvonalai bontakozik ki. Miután kinyitják a hatalmas szekrényt, egy sértetlen pecséttel ellátott másik kamrát találnak.
Howard Carter nyolc évig kutatott a fáraó után
A mesés kincsek négy szobát töltenek meg, melyekben többek között rengeteg sírtartozék, a fáraó szerveit őrző kanópusztartó, a halotti gyolcsba csavart amulettek, elefántcsontból, alabástromból és ébenfából készült kegytárgyak tömkelege, illetve a túlvilági utazásra készülő uralkodó egyéb használati tárgyai kápráztatják el a régészeket. A felbecsülhetetlen kincsek mellett
megtalálják a legfontosabbat: a múmiát is.
Gránitfedelű szarkofágban, azon belül három, egymásba helyezett koporsó felnyitása után bukkannak rá. Amikor végre sor kerül a 2,75 m hosszú, 1,50 m széles és 1,50 m magas, grántilappal fedett szarkofág felnyitására, a régészek melepődnek:
"Az első pillanatban csalódtunk, mert a tengernyi gyolcskötegnél egyebet nem láttunk. Annál lenyűgözőbb volt azután, amikor a gyolcskötegek alól kibontakozott maga a király!" - jegyezte fel Carter. Az uralkodó alakjának aranyból készült mása tökéletes állapotban van.
Az aranyszarkofág látványa lenyűgözte a régészt
A harmadik, tömör arany koporsóban fekszik ugyanis a fáraó vászonlepelbe tekert, amulettekkel és csodálatos ékszerekkel borított múmiája, arcát pedig arany halotti maszk takarja - ez később az ókori Egyiptom egyik szimbólumává vált, a piramisok és a gízai szfinx mellett.
Az arany halotti maszk bejárta a világ szinte összes múzeumát, és már Budapesten is megcsodálhatjuk
"Békés, szelíd, ifjú arc volt"
Míg minden részletre fény derül, a régészek számos problémával találják szembe magukat. A szarkofág három koporsójának vizsgálatakor például a másodikat és a harmadikat elválasztó hézagban furcsa, tömör, fekete masszát találnak. Carterék aggódnak, hogy a zsíros-gyantás anyag kárt tett a múmiában - és a sejtésük sajnos be is igazolódik. Amikor a harmadik koporsó fedelét is felnyitják, ott fekszik előttük
a fáraó magasztos és egyben borzalmas látványt nyújtó múmiája.
A rengeteg kenőolaj a tündöklő aranymaszkkal fedett arcát kivéve a test többi részén már fekete masszává keményedett. A gyanta alkotóelemeinek oxidálódása pedig nemcsak a testet fedő gyolcson, hanem még a szöveteken és a csontokon is égési tünteket okozott. A kenőcsréteg helyenként annyira megkötött, hogy csak egy felhevített kés segítségével tudják eltávolítani. Ahhoz pedig, hogy a pólyába elhelyezett mintegy 150 halotti amulettet ki lehessen szabadítani, feldarabolják a fáraó testét.
Sokan erre a nem épp kegyeletteljes mozzanatra vezetik vissza a fáraó átkának híres legendáját is.
A rengeteg kenőolaj a fáraó testén fekete masszává keményedett
Ám a fej remek állapotban maradt. "Békés, szelíd, ifjú arc volt. Nemes és előkelő, szép metszésű, élesen kirajzolódó ajkakkal" - írta Carter.
A felfedezés nem csupán a kincsek miatt, hanem a tudomány szempontjából is világszenzáció!
Ám innentől kezdve az expedícióban részt vevő, valamint a sírral kapcsolatba kerülő emberek hullani kezdenek, mint a legyek...
Tutnhamon sírjával kegyes volt a sors: elkerülték a háborúk és a sírrablók
Kiásták a bajt?
A "rontás" először 1923 februárjának egyik ködös reggelén csapott le, amikor Lord Carnarvon épp borotválkozott a fürdőszobában. A rutinművelet során véletlenül megvágta azt a nehezen gyógyuló moszkítócsípést, melyet akkor szerzett, amikor novemberben átlépte a sírkamra ajtaját. A dúsgazdag arisztokrata két hónappal a sérülést követően delíriumos lázban meghalt.
Az újságok a címlapon hozták az esetet, amelyre Sherlock Holmes "atyja", a természetfelettiben hívő Arthur Conan Doyle azonnal így reagált:
"Ez a múmia átka!"
Ezután nem kellett sokat várni arra, hogy az életében jelentéktelen fáraóról vadabbnál vadabb sztorik lássanak napvilágot a médiában. A sors pedig mintha asszisztált volna ehhez: Lord Carnarvon kedvenc madarát megette egy kígyó, kutyája pedig szinte ugyanabban a pillanatban halt meg Angliában, amikor a gazdája Egyiptomban. Sokan pedig azt is biztosan állították, hogy Carnavon halála pillanatában Kairó sötétbe borult.
Az egész világ a gyilkos fáraóról kezdett beszélni, az újságok pedig igyekeztek a legszenzációsabb tudósításokat megjelentetni az eseményről. Néhány lap címoldalon hozta, hogy a sír bejáratánál találtak egy agyagtáblát, amelyen a következő hieroglifa-szöveg állt: "Gyors szárnyakon jő el a halál ahhoz, aki a fáraó álmát megzavarja". Carter természetesen eltüntette a táblácskát - fűzték hozzá a híradások -, hogy ne keltsen pánikot egyiptomi munkatársai körében.
A Királyok völgye a Nílus nyugati partján helyezkedik el, Luxor városával átellenben
A fáraó átka állítólagos áldozatainak száma pedig egyre csak nőtt. Carter régészcsapatának egyik tagja arzénmérgezésben hunyt el, idővel pedig a Louvre régészeti osztályának vezetője is követte őt a halálba. Egy radiológus, aki röntgenfelvételt készített a múmiáról, nem sokkal a vizsgálat után, egy rejtélyes betegség következtében távozott az élők sorából, majd hamarosan Archibald Douglas Reed, a fáraó múmiáját vizsgáló egyiptológus, Angliába történt visszatérése után hunyt el váratlanul.
Mindenki a gyilkos múmiáról beszélt. Hát még, amikor az ásatásokon részt vevő egyik professzor 1924-ben egy taxiban lett öngyilkos, a sajtó pedig azonnal arról számolt be, hogy a maga után hagyott levélben az állt: „Átok ül rajtam”. Nem sokkal ezután meghalt a nővér, aki Lord Carnarvont utolsó órájában ápolta, Lady Almina, a lord özvegye pedig éppen úgy, mint férje, rovarcsípés következtében vesztette életét. 1926-ban Georges Benedite, a Louvre múzeum főkonzervátora egy Egyiptomban szerzett tüdőgyulladás következtében halt meg, míg Arhur C. Mace, a New York-i Metropolitan múzeum munkatársa, aki segített Tutanhamon sírboltját áttörni, ugyanabban a szállodában lelte halálát, ahol Lord Carnarvon is.
Rövidesen Lord Westbury, Carter titkárának az apja is elhalálozott, aztán pedig a fiát találták holtan a lakásán. Azon pedig, hogy a temetési menet egy nyolcéves kisfiút gázolt halálra, már igazán nincs mit csodálkozni.
A '30-as évek elején az újságok már 22 rejtélyes halálesetről számoltak be.
A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy Tutanhamon nyughelyének felfedezése számos forgatókönyvet ihletett, 1932-ben, egy évtizeddel Tutanhamon sírjának felfedezése után Boris Karloff főszereplésével már meg is született az első horrorfilm is A múmia címmel, amely az utolsó részletig próbálta tökéletesen modellezni a világhírű lelet megtalálásának eseményeit.
Howard Carter, George Carnarvon és Lady Herbert Tutanhamon sírjának ásatásánál
Meggyilkolták az átkot szóró fáraót?
Bár a történelem egyik leghíresebb fáraója, Tutanhamonról mégis kevés biztosat tudnak a kutatók. Thébában vagy Anamában született, i. e. 1370 körül; neve jelentése: Aton isten élő képmása. Csupán feltételezés, hogy Ekhnaton fia volt, azé a fáraóé, aki a világtörténelemben először hirdette meg az egyistenhitet. Sikertelenül. Tutanhamon - Nebheperuré uralkodói néven - valószínűleg kilencévesen kerülhetett trónra, A fáraó alig egy évtizeden át uralkodhatott feleségével és egyben lánytestvérével, Anheszenamonnal, és a ténylegesen uralkodó papság akaratát teljesítve, azonnal visszaállíttatta az ősi istenek kultuszát, a politeizmust.
Sokáig tartottotta magát a feltételezés, miszerint éppen az egyistenhit, az úgynevezett Aton-vallás követői gyilkolták meg ilyen fiatalon. E teória hívei egy 1968-as röntgenvizsgálatra hivatkoznak, mely során egy éles csontdarabot találtak a fáraó a koponyájában.
Ám több egyiptológus egybenhangzóan állította, hogy a múmia nagyon rossz állapotban maradt fenn, így a röntgenfelvételen látható folt alapján nem lehet egyértelműen bűntényre következtetni.
Voltak, akik a folt láttán a bebalzsamozás során elkövetett hibára gyanakodtak.
Mások szerint a fáraó testi fogyatékos volt, ez vezethetett a halálához. Ezt a pár évvel ezelőtt elvégzett, több mint kétezer digitális felvétel segítségével készült virtuális boncolás igazolta is: a gazdag kincsek társaságában eltemetett Tutanhamon azon túl, hogy nem volt egy szépség, mivel kiálló fogsora, nőiesen kikerekedő csípője volt, még farkastorokkal és dongalábakkal is született. Valószínűleg így még kevesebb tekintélye és vonzereje lehetett, mint azt eredetileg feltételezték.
Hutan Ashrafian és angol archeológuscsoportja áltak készítetett egész alakos rekonstrukció a fáraóról
Újabb feltevések szerint azonban egy fertőzés okozhatta Tutanhamon halálát; legalábbis ezt állítja Záhi Havássz régész, egyiptológus, aki talán az egyik leghitelesebb múmiaszakértőnek számít. Véleménye szerint
"a gyerekfáraó mumifikálódott testén végzett orvosi vizsgálat a halál okát csonttörésből eredő fertőzésre vezette vissza, és Tutanhamon valószínűleg maláriás is volt".
A vizsgálatot végzők nem mindegyike ért egyet ezzel a véleménnyel, de a gyilkosság verzióját - legalábbis a tudomány mai állása szerint - szinte mindenki elveti. Havássz szerint még az is lehet, hogy a fáraó természetes halált halt, hiszen az átlagéletkor Tutanhamon idejében nem volt túl magas.
Záhi Havássz egyiptomi régész szerint Tutanhamon halálát egy lábtörés és az azt követő fertőzés okozhatta
Van-e valóságalapja az átoknak?
Bebizonyosodott, hogy semmilyen átok nem szállt a sír feltárását végző szakemberekre, inkább a felfedezés közlésétől jó darabig eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó. Az átokkal kapcsolatban emlegetett elhunytak legtöbbje részt sem vett az ásatáson, voltak, akik még csak a sír közelében sem jártak.
Kivétel persze akadt: az 1928-ban meghalt Arthur C. Mace, aki Carterrel együtt nyitotta fel a sírkamrát, de ő már akkoriban is súlyos beteg volt.
Az átok egyébként is válogatós volt: az expedíció 26 tagja közül 20 tíz évvel később is élt, akik pedig valóban jelen voltak a múmia sírjának felnyitásánál, mind igazán szép kort éltek meg. Carter még 16 évig tevékenykedett, 60 évesen halt meg, Dr. Douglas Derry, a múmiát boncoló orvos pedig 86 évesen hunyta le örökre a szemét. Alfred Lucas vegyész - aki a legtöbbet dolgozott a tárgyakkal - 78 éves korában hunyt el.
A statisztikákbók kiderült: e huszonhat ember átlagéletkora 70 év volt, míg az 1900-ban születetteknél ez az átlag mindössze 47 (!) év.
Ami pedig Lord Carnarvont illeti: egészségi állapota már akkor is gyenge lábakon állt, amikor először utazott Egyiptomba; egy autóbaleset következtében már a sír feltárását megelőzően is súlyos beteg volt, szervezete legyengült, miután több műtéten is átesett.
Howard Carter 98 évvel ezelőtt felfedezte az egyiptológia történetének legjelentősebb kincsleletét rejtő 62-es sírkamrát
Tutanhamon rejtélye és kincsei Budapesten
Már mi is megcsodálhatjuk a legendás fáraó mesés kincseit. November 8-án a budapesti Komplexben, a Király utca 26. szám alatt nyitotta meg kapuit a Tutanhamon rejtélye és kincsei című régészeti rekonstrukciós kiállítás, melyen minden egyes szent tárgy, ékszer, szarkofág és szobor pontosan úgy van elhelyezve, ahogy azokat Howard Carter egykor a gyertya fényénél megpillantotta Tutanhamon sírkamrájában.
A 2020. március 1-ig megtekinthető tárlaton több mint ezer kiállított tárgyban lehet gyönyörködni, többek között Tutanhamon híres arany halotti maszkjában és hatalmas aranyozott szarkofágjában.
Bár a fiatalon elhunyt fáraó teste mind a mai napig a Királyok Völgye 62-es sírkamrában fekszik, összes tárgyának tökéletes másolatát összegyűjtötték ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk az ősi egyiptomi civilizációról, annak művészetéről és szent rítusairól.
Tutanhamon koporsófedelében már a budapesti kiállításon gyönyörködhetünk - Forrás: Elter Tamás
