Az egyiptomi hiedelem szerint halhatatlan, akit a szent kobra marása juttat a túlvilágra. És valóban, a kétezer éve halott, áspiskígyó mérgével öngyilkos Kleopátra ma is nagyon él: nincs olyan év, hogy neve ne kerülne reflektorfénybe. Most éppen sírját remélik megtalálni egy ókori romváros alatt. Személyét évezredek óta számtalan legenda övezi. Ő a csábítás és női fortély mintaképe, szépségéről a mai napig ódákat zengenek, pedig valójában nem szépségkirálynő volt, hanem egy keménykezű uralkodónő, aki politikai céljainak elérése érdekében sorra használta fel a férfiakat. A legnagyobb hadvezéreket is leigázta. Ha nem a szépsége, akkor mi tette ellenállhatatlanná a történelem egyik legtitokzatosabb asszonyát?
„A reneszánszban szinte bolondultak érte, a romantika korában pedig még annál is jobban. Kleopátra elvarázsolta Shakespeare-t is, megíratva vele egész életművének egyik legjelentősebb női szerepét (...) Azért, hogy VII. Kleopátra valódi alakját már nehezen tudjuk rekonstruálni, épp annyira hibáztathatjuk Shakespeare-t, mint a római propagandát vagy Elizabeth Taylor halványlilára festett szemét.” Stacy Schiff: Kleopátra - Egyiptom királynőjének valódi arca
Legutóbb Angelina Jolie jelentette be, hogy utolsó filmszerepében a történelem talán legismertebb asszonyát kívánja eljásztani olyan színésznők után, mint Vivien Leigh vagy Elizabeth Taylor.
De az ókori uralkodónő alakja megihlette a festőket, zeneszerzőket, a dráma- és életrajzírókat is: a statisztikák szerint csupán 1540 és 1905 között öt balettnek, negyvenöt operának, hetvenhét színdarabnak volt múzsája, és közöttük ott van Shakespeare Antonius és Kleopátrája is. Természetesen minden valamirevaló magyar díva is eljátszotta az angol mester megírta hősnőt: Jókainé Laborfalvi Rózától kezdve Jászai Marin és Bajor Gizin át Eszenyi Enikőig.
A sort még folytathatnánk, hiszen a fáraónő életünk szinte minden területén fel-felbukkan: szépségszalonok, szőnyegmárkák, társasjátékok, kozmetikai cikkek és táncosnők viselik a nevét. Mint igazi "sztárhoz" illik, még kisbolygót is elkereszteltek róla. Alighanem igaza van hát Harold Bloomnak: az irodalmár szerint
"Kleopátra volt a történelem első celebje".
Kleopátra Egyiptom királynőjeként ismert, és Elizabeth Taylor az 1963-as alakításával kvázi Hollywood királynőjévé tette önmagát, annak dacára, hogy cseppet sem hasonlított a legendás uralkodónőre
Igazságok, hazugságok
És mint minden "celebet", alakját rengeteg legenda és - ahogy egyik életrajzírója mondja - “a rágalmak ködfelhője” övezi. Afrika-kutatók az 1990-es években felvetették: lehet, hogy színes bőrű volt - igaz, ezt senki sem tudta bebizonyítani a makedóniai Ptolemaiosz-dinasztia leszármazottjaként, tizennyolc évesen VII. Kleopátraként trónra lépett uralkodóról.
Shakespeare “cigányasszonyként” mutatta be - miután kora az indiai eredetű cigányokat egyiptomi származásúaknak tartotta. Maguk az egyiptomiak viszont Ízisz istennő reinkarnációjaként tisztelték. És ezek csupán a származására vonatkozó találgatások, jelleméről és szándékairól ennél is több legenda született - annak ellenére, hogy
a róla szóló első művet csak kétszáz évvel a halála után írta meg Plutarkhosz, az antik világ legjelesebb krónikása.
De vajon tényleg olyan szép volt…? Nos, ugyan meglehetősen sok ábrázolás marad fent róla, de az igazán hiteles pénzérmék egy horgas orrú, hegyes állú, alacsony homlokú, pufók arcú nőt mutatnak.
Kleopátra ábrázolhásai: egy hagyományos óegyiptomi stílusú dombormű, egy hellenisztikus márványszobor és egy alexandriai pénzérme
Igaz, a történetírók sem küllemét, sokkal inkább vonzerejét dicsérték. Már Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok című művében - is felfedi vonzerejének valódi titkát, és tökéletes leírását adja egy karizmatikus szépségnek:
„A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő."
Még az őt gyűlölő Cicero is kénytelen volt elismerni a vele való személyes találkozás után, hogy Kleopátra intelligenciája lenyűgöző: a legenda szerint hat nyelven beszélt, és igen sok tudományág iránt érdeklődött.
Egy számítógépes szoftver segítségével elkészített arcrekonstrukció alapján így nézhetett ki valójában Kleopátra
Játszmák, szerelmek
Csoda, hogy két nagy rómait is elbűvölt…?! Elsőként Julius Caesart, aki véres egyiptomi belharcok közepette találkozott vele.
Kleopátra 18 évesen, apja halálakor fiútestvérével, az akkor 12 éves XIII. Ptolemaiosszal együtt foglalta el a trónt, a hatalmon azonban nem osztozott, egyedül uralkodott. Így már az első perctől kezdve szép számmal voltak ellenségei, akik nem nézték jó szemmel, hogy egy nő ekkora hatalmat birtokol, ezért összeesküvést szerveztek ellene. XIII. Ptolemaiosz hívei végül polgárháborúban űzték el trónjáról az uralkodónőt, Kleopátra elmenekült Egyiptomból, a trónt pedig öccse kizárólagosan birtokolta tovább.
A trónról letaszított uralkodónő mindent megkísérlet annak érdekében, hogy visszatérhessen a piramisok földjére, erre azonban egyedül nem volt képes, így fondorlatos tervet eszelt ki:
Julius Caesart használta fel célja eléréséhez.
Julius Caesar szobra Berlinben
A hatalmától megfosztott, száműzött, huszonéves uralkodónő csellel jutott be az alexandriai palotába: takarókba - és nem ahogy a népszerű legenda tartja, perzsszőnyegbe - csavarva vitette magát az ötvenes éveiben járó hadvezérhez, akit valószínűleg nemcsak Kleopátra ifjonti bája, hanem okos politikai szimata is arra késztetett, hogy szövetségre lépjen vele.
Kleopátra akkora hatással volt a nagy hadvezérre, hogy eredeti tervével ellentétben letett Egyiptom meghódításáról, és első számú célja lett, hogy visszaszerezze Kleopátra egyiptomi hatalmát.
A fáraónő ezzel újra a hatalom csúcsára emelkedett, gyereket szült Caesarnak, és Rómába is elkísérte: aki csak adott magára, az tiszteletét tette a Tiberis melletti villában elszállásolt uralkodónál. Valószínűleg igaza lehez Kathleen Martinez régésznek, aki meggyőződéssel vallja:
“Kleopátra mindig mindent eltervezett…” - ahogy egy vérbeli, igazi politikushoz illik.
Csakhogy a történelem keresztülhúzta számításait: Julius Caesart meggyilkolták, és megkezdődött a küzdelem a két államférfi, Octavianus és Marcus Antonius között. A birodalmat felosztották, és Egyiptom Antonius fennhatósága alá került.
És ezzel elérkeztünk Kleopátra életének utolsó felvonásához, amiről nehéz eldönteni: igazi love story volt-e Antoniushoz fűződő kapcsolata, vagy “mindössze” ügyesen kigondolt, taktikai húzás a hatalom - és Egyiptom viszonylagos függetlenségének - megtartásáért.
Kleopátra az Egyiptom megszállására érkező híres római hadvezér, Julius Caesar fejét is elcsavarta
Szenvedély, halál
Kleopátra semmit sem bízott a véletlenre, megadta a módját Antonius elcsábításának: első találkozásukra luxushajót építtetett aranyfedélzettel, ahol napokig tartó mulatságot szervezett. A terv bevált, Marcus Antonius besétált az uralkodónő csapdájába, és Rómában lévő feleségét elhagyva Kleopátrával maradt Egyiptomban. Egy évvel később bigámiát elkövetve Kleopátrát is feleségül vette.
Kevesen tudják, hogy Kleopátrának és Antoniusnak három közös gyermeke született: egy ikerpár és még egy kisfiú.
De a románc véresen végződött.
Az uralkodónőt Elizabeth Taylor, Antoniust Richard Burton személyesítette meg az 1963-as, híres Kleopátra című filmben
Antonius alulmaradt az Octavianus elleni küzdelemben, amelyet a tragikus actiumi tengeri ütközet pecsételt meg. Van ugyan olyan legenda, hogy a párt a győztes Octavianus ölette meg, de valószínűbb, hogy mindketten öngyilkosok lettek, és Octavianus teljesítette Kleopátra utolsó kérését, miszerint együtt temessék el őket… hacsak nem Octavianus kreált jól hangzó propagandát a történelem legnagyobb szerelmi történetéből.
Haláluk máig a történelem egyik legnagyobb rejtélye.
De vajon hol van a sír? Nemrég felröppent a hír: a már említett Kathleen Martinez régész Zahi Hawass főegyiptológus támogatásával közel van a rejtély megoldásához. A Taposiris Magna romvárosában az ásatások során - amelyekben korábban Vörös Győző magyar régész is részt vett - rábukkantak egy földalatti folyosórendszerre, egy templomon kívüli temetőre, ahol Kleopátra végső nyughelye lehet. Ha igaz a hír, ez legalább akkora szenzáció, mint amikor 1922-ben ráleltek Tutanhamon sírjára. Újabb inspirációt adhat a Kleopátra-mítosznak, amely így is legendák sokaságával van átszőve.
Taposiris Magna romvárosában az ásatások során Kleopátra lehetséges végső nyughelyére bukkantak
Szépségtitkok
Sok trükköt tulajdonítanak neki, talán nem is alaptalanul. A legenda szerint (szamár)tejben-vajban fürdött, hogy fiatal és bársonyos legyen a bőre, viszont a legújabb kutatások szerint ez sem ellensúlyozhatta az egyiptomi festékek bőrt pusztító hatását. Állítólag imádta, ha naphosszat aloe verával masszírozták, fogait pedig olyan maró nátronnal mosta, amely egyébként a fehérneműk tisztán tartására és a múmiák tartósítására szolgált. A Holt-tengeri ásványok szépítő hatását - tudatosan vagy ösztönösen, de kihasználta: nyaralót építtetett a sós víz mellett.
Nem lehetett magasabb 150 cm-nél, és valószínűleg mai szemmel nézve… hm… szóval jelentős túlsúllyal bírt.
Bár a rómaiak mindent megtettek annak érdekében, hogy Kleopátrának még az emlékét is kitöröljék, ez lehetetlennek bizonyult; népszerűsége kétezer év múltán is töretlen. Hiszen e titokzatos asszony minden kornak más és más arcát mutatja: egyszer vérbeli politikus, hódító, a férfiakkal egyenrangú, erős nő - máskor szexmániás, királyi szajha. Azt azonban soha senki sem tagadta, hogy az ókor legösszetettebb, a történelem egyik legkülönlegesebb nőalakja, akit éppen ez az ellentmondásosság tesz évezredek múltán is vonzóvá és érdekessé.
Kleopátra nevének jelentése „az apja által szeretett istennő”, más fordításban „az apa dicsősége”
