“Bármily szolid a teljesítmény, amelyre szolid tehetségemből tellett, létemet bearanyozta, hogy zseniális apám árnyékában élhettem!” - írta egy levelében Arany János fia, Arany László. "Egész életemet végigkísérte az a tény, hogy Jókai Mór volt a nevelőapám!” - fakadt ki egyszer társaságban Jókai Rózsa, Jókai Mór fogadott lánya. Kik is voltak ők? Hogyan próbálták megtalálni a helyüket a világban? Átok vagy áldás költőóriás, írófejedelem gyermekének lenni?
Móricz Zsigmond családja: felesége, Holics Janka és egyik kislányuk, Virág
A magyar költészet első irodalmi gyermekeinek Vörösmarty Mihály gyermekei tekinthetők. Bár szörnyű betegségének kezdetei érzékelhetők voltak, amikor összeházasodott a 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával, és utolsó éveiben már tejesen elborulva élt, a házasságából öt gyerek született. Hárman közülük korán meghaltak, ketten viszont szép életpályát futottak be, nem kisrészt köszönhetően
gyámjuknak, Deák Ferencnek.
Béla igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke, Ilona Pedig Széll Kálmán pénzügyminiszer , későbbi miniszterelnök felesége, és Erzsébet királynő, Sisi egyik társalkodónője lett. Hát, tudott miről mesélni.
Petőfi fia, Zoltán
Petőfi Sándor egyetlen gyermeke, Zoltán 1848. december 15-én, napra pontosan kilenc hónappal a márciusi forradalom kirobbanását követően született
Petőfi Sándor fiának, Zoltánnak az élete maga volt a reménytelenség. Egyéves volt, amikor apja eltűnt Segesváron. Nagyszülei nevelték Koltón, ahol ismét “nyíltak a völgyben a kerti virágok”. Amikor a szintén szerencsétlen sorsú anyja, Szendrey Júlia feleségül ment Horváth Árpád egyetemi tanárhoz, magához vette Zoltánt.
A fiú nem tudott mit kezdeni híres apja nehéz örökségével; színésznek állt 19 éves korában, és verseket írt, szolid sikerrel. Zaklatott életre volt kárhoztatva az immár nemzeti ikonná vált, a szabadságharc hőseként intézményesült és eltűnésével mítosszá lett, elvitathatatlanul zseni apja árnyékában.
Panaszkodott keresztapjának, Arany Jánosnak, hogy bárhol felismerik, asztalfőre ültetik, köré gyűlnek, etetik, itatják és érdekes történeteket várnak tőle Petőfi Sándorról, akit csecsemőként látott utoljára. A meghasonlott, helyét nem találó, gyenge alkatú fiút hamar utolérte a kor rettegett betegsége, a tüdőbaj. 1870. november 5-én hajnalban halt meg. Még 22 éves sem volt.
Kosztolányi Ádám nehéz sorsa
Kosztolányi Ádám szüleivel 1918-ban
Valószínűleg nem könnyű feladat költőóriás egy szem fiának lenni, legalábbi erre utal Kosztolányi Dezső fiának, Ádámnak szomorú élete. Kivételes elméjű ember volt, ám ez gyenge idegzettel és alkoholizmusra való hajlammal párosult nála.
Alaptragédiája volt, hogy apja nyomdokaiba akart lépni, és ez neki sem sikerülhetett.
Mikor apja meghalt, összepakolta a holmiját, és világgá ment: teljesen eladósodott közben. Sikerült úgy hazatérnie, hogy elkapta éppen a nyilas hordák tobzódását, többször is meghurcolták, nemzetközi tiltakozásra ugyan megkímélték az életét, de lelkileg teljesen összetört a sokk következtében. Élete hátralévő részében kiadóknál dolgozott: fordított, recenziókat, jegyzeteket, valláselméleti dolgozatokat írt, majd hozzákezdett apja életének megírásához, de ezt már nem tudta befejezni. Mintha élete tragédiája teljesedett volna be az apja démonaival folytatott küzdelemben.
Arany János gyerekei: Julianna és László
Arany János családi körben 1863-ban: felesége, lánya, Julianna férjével és fia, László
Arany Jánosnak két gyermeke született, Julianna és László. Lánya volt a kedvenc, hozzá különlegesen mély, bensőséges, szerető kapcsolat kötötte a költőt. Juliska 1863-ban ment férjhez egy Széll Kálmán nevű lelkészhez Nagyszalontán. Két év múlva lányuk született, ám a szülés utáni komplikációkban, pontoabban
méhgyulladás következtében, iszonyatos kínok között meghalt.
Aranyt sorscsapásként érte a tragédia, amit soha nem hevert ki. Tíz évig képtelen volt tollat venni a kezébe, és akkor is úgy kezdte, hogy “nagyon fáj!” Unokáját természetesen magához vette, ő nevelte fel, adta férjhez, aztán döbbenetes módon a szülést követően ugyanúgy halt meg, mint az anyukája.
László története melankolikusabb. Már maga az is abszurd, ahogyan a bölcsőjénél Arany és Petőfi azon ábrándozott, hogy na, majd náluk többre viszi ez a gyerkőc! László azonban kivételes képességű, érett, okos, kreatív ifjúvá érett, így felismerte, hogy mással kell fogalkoznia, így előbb jogi pályára készült, iskolái elvégzése után népmesekutatásba kezdett, és összefoglaló munkája azóta is a műfaj alapművének tekinthető.
Aztán visszakanyarodott az íráshoz, megírta verses regényét, a Délibábok hősét - hőse Hűbele Balázs -, amely a kiegyezést követő időszak kimagasló alkotásának tekinthető.
Mivel nem találta helyét a "lapályoskodó" irodalomi életben, bankár lett, majd a földhitelintézet igazgatója, méghozzá sikeres, ám a politika közelsége annyira elundorította, hogy felhagyott a köztevékenységgel, és minden energiáját a közben meghalt apja hagyatékának gondozására fordította.
Mikszáth különös házassága
Mikszáth Kálmán gyermekei közül két fia, Kálmán és László érte meg a felnőttkort
Mikszáth Kálmán Különös házasságánál talán csak saját házasságai voltak különösebbek. Amikor megkérte Mauks Ilona kezét, az egész család kézzel-lábbal tiltakoztt a frigy ellen, hiszen milyen jövőt is biztosíthatna egy ismeretlen, éhenkórász író lányuk számára?
Ilona nem ez alapján döntött, megszökött Kálmánnal, összeházasodtak, majd ínséges két év következett. Nélkülözés, féltékenykedések, egy halva született gyerek. Mikszáth, belátva, hogy képtelen teljesíteni családfői kötelességeit, elvált, Ilona visszaköltözött a családhoz.
Ez történt 1878-ban, ám a következő hónapokban felfedezték Mikszáth zsenialitását, sorra kiadták eddig nem közölt és új írásait. Egyszer csak nyakába zúdult a dicsőség és az anyagi elismertség. Így lehetőség nyílt arra, hogy Mikszáth visszatérjen, és újból feleségül vegye szerelmét. Ebből a második házasságukból született három gyermekük, közülük Kálmán és László érte meg a felnőttéveket. A nagy író halála után hivatásuknak tekintették az életmű gondozását.
Krúdy Gyula és három gyermeke
Krúdy Gyula második házasságából született kislányával, Zsuzsával
Ami a tényket illeti: Krúdy Gyula nem nevelte túl nagy gondossággal gyermekeit. 20 évesen vette feleségül a balassagyarmati rabbi lányát, Spiegler Bella tanítónőt. Három gyermekük született, Gyula, Ilona és Mária, miközben mindvégig cudar volt a viszony közöttük.
Krúdy nem sokat törődött a családjával, élte a maga bohém, tékozló, napi gyönyöröket hajhászó életét, vagy iszonyatosan sokat dolgozott.
Hisztériára egyébként is hajlamos felesége ezt képtelen volt elfogadni, különösen a tékozló pazarlást és a felelőtlenséget. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy az utolsó években nem is beszéltek egymással, csak cetlikre írt üzenetek révén érintkeztek. A különös az, hogy ez a pocsék kapcsolat 1919-ig, közel húsz évig tartott, akkor is csak azért vált el Krúdy, mert beleszeretett a feleannyi idős Várady Zsuzsába, méghozzá annyira, hogy az új házasság megkötése után világra is jött gyermekük, Zsuzsa. Ám hiába volt a sok fogadkozás, Krúdy folytatta korábbi tékozló életét, legfeljebb némi lelkiismeret-furdalással. Mint írja:
“Ha éjszaka elmaradok, mindig lyukas a szívem, a könnyeimmel pedig alig birok, mikor eszembe jutsz. Bocsáss meg nekem, ha nem jövök rendes időben haza, jobban fáj az nekem, mint Neked.”
Lánya ezzel együtt rajongott érte, és szép könyvet írt róla, Apám, Szindbád címmel.
Móricz lidérces kapcsolatai
Móricz Zsigmon lányai: Virág, Lili és Gyöngyi
Ugyancsak lány, Virág írta meg Móricz Zsigmond életét, szintén sok elnézéssel, és tapintattal, Apám regénye címmel, lévén, hogy Móricz élete hasonlóképpen tele volt kínos elemekkel, lidérces részletekkel.
Móricz 1905-ben vette feleségül Jankát, azaz Holics Eugenia tanítónőt, ebből a házasságából született Virág mellett Gyöngyi és Lili is.
A házasság rövidesen maga lett a pokol, amit tán még Móricz sem tudott volna megírni, csak produkálni. Janka többször is megpróbálkozott öngyilkossággal, majd, amikor férje beleszeretett Simonyi Magda színésznőbe, valóban véget is vetett életének.
Móriczot egy ideig lelkiismeret-furdalás gyötörte, majd egy év múlva összeházasodott Simonyival, ám ez a házasság sem lett galambturbékolás. Botrány botrányt követett, amikor 1936-ban a Szabadság-hídon találkozott az éppen öngyilkossághoz készülő Littkey Erzsébettel. Az írónak annyira megesett a szíve rajta, hogy örökbe is fogadta. Ő lett Csibe, aki rövidesen a szeretője is lett. Erzsébetnek hamarosan gyermeke is született, Imre, aki állítása szerint, nem csupán unokája Móricznak, hanem a gyermeke is.
