A 20. század egyik legjelentősebb magyar politikusa biztos pont volt a bizonytalan időkben. Józan, türelmes politikus, aki nem a külső segítségben hitt, csakis abban, ha az ország nekirugaszkodik, és újrateremti önmagát. Bethlen István tíz évig tartó kormányfősége alatt kivezette az országot a Trianon okozta totális csődből. Történelmi család tagjaként maga is formálhatta a történelmet. Nagy árat fizetett érte.
Bethlennek Trianon után a romokból kellett felépíteni az országot
Bethlen Istvánt 1946-ban egy moszkvai rabkórház közös sírjába temették. Vagy inkább földelték el… Az egykori miniszterelnök fogságban halt meg, és amikor negyvennyolc évvel később végre méltó végtisztességgel Budapesten elbúcsúztatták, urnája csak a börtönkórház földjével lehetett tele.
Hasonlóan tragikus sors jutott neki, mint sok nagy magyar államférfinak.
És van még valami, ami sokukban közös: a mozgástér hiánya. Végtére is Trianon után nem lehetett más célja egyetlen felelős politikusnak sem, mint az elveszített területek, emberek, földek, ipari létesítmények és nyersanyagforrások visszaszerzése. Csakhogy ez gyakorlatilag lehetetlen feladat volt. Az ország kényszerpályán mozgott, a kontinens az újabb háború felé sodródott.
Bethlen István régi erdélyi főnemesi családból származott, de a nagy erdélyi fejedelem Bethlen Gáborral nem állt rokonságban
Két Bethlen különös házassága
A Bethlenekkel, Telekiekkel, de tulajdonképpen a legtöbb erdélyi arisztokrata családdal rokonságban álló Bethlen István anyai nagyszülei erdélyi birtokán, a Maros menti Gernyeszegen született. Gyerekként saját konyhakertje volt, együtt játszott a falusi gyerekekkel, majd kilencévesen az akkor Európa legszínvonalasabb iskolájának számító Teréziánumba került. Tíz évet töltött a katonás fegyelmű intézményben, ahol a korai keléstől a lefekvésig be volt osztva az ideje.
Tanult németül, angolul, franciául, de görögül és latinul is. Lovagolt, gyorsírt, úszott, még cimbalmozott is. Közzöségben nevelődve megtanult bánni az emberekkel, ez a magántanárok által nevelt arisztokrata politikusok életéből kimaradt.
Mind a családi indíttatás, mind a bécsi iskola formálta a személyiségét. Tizenkilenc évesen a budapesti jogi kar következett, de ez inkább amolyan kötelező kör lehetett, mert szívesebben mutatkozott színházban, bálokon, még inkább vadászatokon, mint jogi előadásokon. Nem is tette le az alapvizsgát. Annál komolyabban vette a mosonmagyaróvári gazdasági akadémiát, ugyanis nagy ambíciókkal vette át korán meghalt édesapjától a család nem túl nagy, és nem is túl jó összetételű mezősámsondi birtokát. Akkor is éppen gépeket vásárolt Budapesten, amikor megismerte későbbi feleségét, Bethlen Margit grófnőt. (A Bethlen család olyan nagy, hogy ők ketten megnyugtató távolságra voltak egymástól a családban.)
Kezdetben jól éltek, sokat utaztak, kétévenként született egy fiuk, de a kapcsolat lassanként kiüresedett. Bethlen puritán, szikár egyéniség volt, megfontolt, szótlan, politikusként sem sodorta veszélybe a céljait fecsegéssel. Nemhiába járta a mondás annak idején, hogy
két dolgot nem lehet tudni Budapesten: az egyik, hogy mit tartalmaz a Pick szalámi, a másik, hogy mit forgat a fejében Bethlen.
Legfőbb kedvtelésén, a vadászaton túl, szeretett lovagolni, úszni, még korcsolyázni is. Margit grófnő sokkal mozgalmasabban élt, könyveket, színdarabokat írt, szerette a társaságot, a felszínesebb örömöket. Néhány év után a házasság gyakorlatilag látszatkapcsolattá változott.
Bethlen István és excentrikus felesége közti kapcsolat gyors megromlásában jókora szerepet játszott a férj politikai ambíciója
Türelmes építkezés
Bethlent 1901-ben - 27 éves korában - választották először országgyűlési képviselővé, politikai pályájá jó ideig az agrárkérdésekre szorítkozott. Otthon érezte magát ezen a területen, hiszen tejszövetkezetet, értékesítő szövetkezetet alapított, gabonaraktárakkal, vasútépítéssel foglalkozott.
Felfigyelt a románok önszerveződő mozgalmaira, az országgyűlésben sokszor figyelmeztetett az ebben rejlő veszélyekre. Erősíteni akarta az elcsatolt területek magyarságát, ezért ellenezte az áttelepülést, pártolta az óvodák, iskolák alapítását. Kölönösen a Mezőségben és környékén, nehogy Székelyföld elszigetelődjön. Ebben az időszakban, éppen a távlatossága miatt vált erdélyi politikusból országos politikussá.
Ő nem indulatból, nem gőggel politizált, nem ellenségeskedett, mindig racionálisan, célokban gondolkozott, azokhoz kereste az eszközöket és a szövetségeseket.
Bethlen elvetette a kommunizmust és a szociáldemokráciát, és nem tűrte meg a diktatorikus kormányzati formát erőltető jobboldali szélsőségeket sem
Már 1917-18-ban felmerült a neve kormányfőként, de a megbízást 1921-ben kapta meg. Legitimista érzelmei ellenére 1921 októberében meghiúsította a második királypuccsot, a lemondott IV. Károly visszatérési kísérletét a trónra, majd keresztülvitte a Habsburgok utolsó trónfosztását.
Tíz évig vezette a kormányt, ez önmagában is hatalmas teljesítmény. De a hatalom megtartásánál jóval többet tett. A Trianon után kivérzett, erőforrásaitól megfosztott és megroggyant államot kellett gyakorlatilag újra felépíteni. Ehhez először politikai biztonságra volt szükség, ezért munkáját az egységes kormánypárt megalakításával kezdte. Célja nem lehetett más, mint az elcsatolt területek visszaszerzése, de ő ezt biztos szövetségesek kiépítésével, a realitások talaján akarta megvalósítani. Az 1921. decemberi soproni népszavazás révén és a baranyai háromszög visszatértével a területi veszteségeket sikerült csökkentenie.
Tudta, hogy csak az az ország érhet el célt, ahol stabilitás van, bizonyos jólét és minél több tanult ember. Az egyetemeket felvirágoztató, a népiskolai hálózatot létrehozó Klebelsberg Kuno egyik legfőbb szövetségese volt.
Klebelsberg Kuno a korszak meghatározó kultuszminisztereként hatásosan szervezte újjá a megcsonkított ország közoktatását
Az évtized közepére a Magyar Nemzeti Bank létrehozásával, 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével sikerült stabilizálnia a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit, új vámrendszer lépett életbe, 1927-ben bevezették a pengőt. Bethlen helyzete az 1925 végén kirobbant frankhamísítási botrány miatt átmenetileg megingott, de lemondását Horthy nem fogadta el.
Az okos gazdaságpolitikájának hála újjászervezhette a szociális juttatásokat, a nyugdíjrendszert, az emberek lehetőségei és kedvezményei javultak. Türelemmel, fokozatosan szüntette meg az ország külpolitikai elszigetelődéseit, és próbált Anglia felé nyitni. Óvott, sőt irtózott a szélsőségektől, az ő példaképe az okosan építkező Széchenyi volt. Trianon revíziójával kapcsolatban azt vallotta, hasonlóak a lehetőségek, mint annak idején a nagyhatalmak között lavírozó erdélyi politikusokéi voltak:
“Mindannyian tudtuk, hogy mit lett volna kívánatos tenni, de mindig azt tettük, amit lehetett, és az adott körülmények megengedtek.”
Bethlen István utolsó előtti kormánya
Munkatársai hüledeztek munkabírása és fegyelmezett napirendje láttán. Ebbe a rengeteg munka mellett belefért a közös családi reggeli a fontosabb magyar és külföldi lapok elolvasása, néha teniszezés a Margitszigeten és egy-egy órás séta is. Hétvégén pedig medvére, fácánra, vaddisznóra vagy szalonkára ment, mikor kinél hódolhatott legkedvesebb időtöltésének.
Sokáig jól bírta a tempót, de egy idő után orvosai tanácsára két-három hónapos nyári szabadságot engedélyezett magának.
Bérelt egy kis dunántúli birtokot Inkén - erdélyi birtokai odalettek Trianon után -, és boldogan gazdálkodott. A birtokon egyszerűen, kevés személyzettel élt. Reggelenként lovagolt, gabonakersztekből rakott akadályokon ugratott át, úszott, napozott, történelmi könyveket olvasott. És elérzékenyülve odaajándékozta cimbalmát a mosónő fiának, mert a gyerek eljátszotta neki az Erdélyországban van az én hazám című népdalt.
Két tűz között
Ott ismerkedett meg Széchenyi Andor Pálnéval, akivel élete végéig szerelemben élt. "Minci" grófnő szöges ellentéte volt a feleségének: szelíd, megértő asszony volt. A helyzet még úgy sem volt egyszerű, hogy minden érintett tudott mindenről, és jóvá is hagyta. A kapcsolat komolyságát jelzi, hogy Bethlen és a grófnő gyakran utaztak együtt külföldre, még a válás lehetősége is felvetődött.
“Bethlen István 1926-tól nyaranta egyre több időt töltött a kis somogyi falu, Inke határában elterülő, jóval több, mint ezer holdat kitevő bérelt birtokán. Itt lobbant szerelemre Széchenyi Andor Pálné iránt, aki viszonozta érzelmeit. "Minci" grófnő Bethlen Margit ellentéte volt. Filigrán, légies alakjával, szőke hajával, kék szemeivel, odaadó megértésével és okos hallgatni tudásával - írja monográfiájában Romsics Ignác - valósággal megigézte Bethlent, és végleg elfordította excentrikus feleségétől. Viszonyuk egy idő után ugyanolyan ismertté lett, mint Bethlen Margité és Görgey Józsefé. A válás és az összeházasodás 1928-1929-ben állítólag csak azért maradt el, mert a miniszterelnök nem akart a bulvárlapok címoldalára kerülni.”
Széchenyi Andor Pált nem érdekelte felesége viszonya, a férjétől házasságuk alatt teljesen elhidegült Bethlen Margit pedig - aki időközben írónőként a művészvilág egyik fontos figurájává vált -, Görgey József huszártiszt oldalán taláta meg a boldogságot
Közben 1929-ben a gazdasági válság megrendítette a Bethlen által konszolidált viszonyokat; a válság hatásait kezdetben hitelekből próbálta mérsékelni, ám végül megszorító intézdekések bevezetésére kényszerült.
A növekvő elégedetlenség miatt végül 1931 augusztusában lemondot.
Ezt a lépést mindenki szerint ideiglenesnek szánta, arra számított, hogy hamarosan újra szükség lesz rá. De a folyamatok nem abba az irányba haladtak, amerre ő jónak látta, és bár nagy befolyása volt Horthyra, ez a befolyás sosem volt elég, hogy meggátolja a közeledését a németek felé. A bécsi döntéseknek nem tudott örülni, ő nemzetközi egyetértéssel akarta visszaszerezni a területeket, nem a németektől megkapni, hiszen jól tudta, hogy megkérik az árát. Így hát visszás érzésekkel kereste fel húsz év után az erdélyi családi birtokokat, Mezősámsondot, Bethlent, Gernyeszeget.
Nem csoda, hogy a megszálló németek az első között akarták letartóztatni, hiszen jól tudták, hogy nem velük fúj egy követ. Álnéven bujkált, de még így is becsempészték a Várba, ahol minden erejét latba vetve megígértette Horthyval, hogy nem nevez ki új miniszterelnököt. Magyarország megszállt ország, erősködött, nem legitim kormány egyetértésével történnek az események. Nem sokkal később kétségbe esve hallotta a rádióban, hogy Horthy kinevezte miniszterelnöknek Szálasit.
Rejtőzködve egyik helyről ment a másikra, a Dunántólról Kolozsvárra és vissza. Megpróbált menteni valami menthetőt. Közben a gyomrával bajlódott, majd két kisebb agyvérzést is kapott. Maga üzent a beérkező oroszoknak, hogy tárgyalna velük. Azok először amolyan házi őrizetben tarották mint fontos foglyot, de gyorsan nyilvánvaló lett, hogy nem fog lepaktálni velük soha. Attól kezdve csak akadály volt a kommunisták útjában. 1945-ben vitték ki Moszkvába. A Butriszkaja börtön kórházába már nagyon rossz állapotban került. Felesége Sztálinnak is írt kétségbeesésében, de mire a levél odaért, Bethlen már nem élt. Az esetről nem értesítették a szovjet külügyminisztériumot, halálhíre Magyarországra is csak 1947-ben jutott el, sőt, utolsó szovjet hónapjairól egészen a rendszerváltás utánig semmit sem lehetett tudni.
2013-ban avatták fel a szobrát egykori hivatala, a Sándor-palota előtt. Nem messze a mai Tóth Árpád sétánytól, ahol gondolataiba merülve sétélt fel-alá minden nap.
Bethlen István győri szobrát tavaly októberben avatták fel
