Ki tudja, hány évezredbe telt, amíg a földrészről földrészre vándorló elődeink benépesítették világunkat? Ők még azt hitték, hogy a saját szigeteiken, területeiken kívül nincs más, csak a Nagy Víz, a füstölgő vulkánok, azokban laknak az istenek. “Navigare necesse est” (Hajózni szükséges) - vallották a régi rómaiak. Nekik lett igazuk, a hajózással kezdődött a Föld felfedezése és helyzetének hiteles ábrázolása a térképeken.
James Cook, minden idők legeredményesebb felfedezője háromszor hajózta körbe a Földet, így talált rá többek között a Sandwich-szigetekre is
Hihetetlen, hogy Kolumbusz alig több mint öt évszázada fedezte fel Amerikat. Véletlenül. Indiát kereste, meg a távoli, mesés Zipangut (Japánt) és a kicseikben gazdag Kathajt (Kínát):
Marco Polo útikönyve terelte rájuk a figyelmét.
Korčulán nagy kultusz övezi a siheder világutazót, egykori házuk szőlővel befuttatott tetőteraszáról láthatjuk a tengert, amely messzi utakra hívogatta az élénk fantáziájú kisfiút. És akkoriban szinte elérhetőbb volt bejárni a Földet, mint manapság. A terjeszkedés első mohó lázában égő Velencei Köztársaság "szélsebes" hajói könnyűszerrel eljutattak a mesés Keletre.
“Csak a felét mondtam el annak, amit láttam!” - halála előtt állítólag e szavakkal búcsúzott a Selyemút vándoraként emlegetett legendás világutazó, Marco Polo
Marco Polo,
az első világutazó tudósító
A Polo család akkor lép be a történelembe, amikor a Dalmáciából Velencébe költözött kalmárfamília egyik leszármazottja, Marco apja, eljut a tatárokhoz, és Kubiláj kántól, a mongolok, később Kína császárától megbízást kap, hogy egyengesse kapcsolatait a nyugati, keresztény világgal.
Tíz évvel később, 1271-ben már magával viszi 17 éves fiát, Marcót, aki hosszú ideig marad a kán udvarában, és alkalma nyílik keresztül-kasul beutazni egész Ázsiát. Olyan helyeket ismerhet meg - a világtól elzárt abesszin birodalomtól kezdve Szibériáig -, mint előtte senki a középkori Európából. Ősrégi kereskedelmi útvonalakat követve tevekaravánokkal kel át a félelmetes Takla Makán sivatagon, bejárja Kínát, Indiát, és amikor huszonöt év távollét után visszatér Velencébe, nyomban
nekilát megírni úti élményeit.
Bár egy szavát sem hitték el, előbb csak kéziratos, majd nyomtatásban is megjelenő könyvét évszázadokon át “falták” az olvasók, sőt ma is érdekes olvasmány. Ebben a műfajban ez lehetett a világ első "bestsellere", miközben új, később térképen is hasznosítható ismeretekkel gazdagította a világot.
Marco Polo utazásaiban sokan kételkedtek
Kolumbusz,
a fantaszta tengerész
Kolumbusz Kristof, Domenico Colombo takács fia Genovában nőtt fel, korán beletanult a hajósmesterségbe, és már huszonegy évesen kizárólag a tengerészetnek szenteli az életét. Eleinte csak a Földközi-tengeren hajózik, majd az Atlanti-óceánon indul felfedező utakra. Egy kalóztámadás után Portugáliában vergődik partra, és új szakasz kezdődik életében. Feleségül veszi egy nemesi család lányát, bejáratos lesz a királyi udvarhoz, az apósától megörökli annak térképeit, valamint
feljegyzéseit Marco Polo keleti utazásairól és az odavezető útról.
Ettől kezdve rögeszmésen hiszi hogy sikerül eljutnia Indiába. A portugál király azonban elutasítja kérelmét, ekkor a spanyol uralkodópárhoz fordul támogatásért. Fantasztának tartják, de
hétévi megszállott küzdelem után eléri célját.
1492 augusztusának harmadik napján, pénteken reggel, a Santa Maria kapitányaként útnak indulhat hajóival, és abban a hitben ér partot Amerikában, hogy megérkezett Ázsiába. Haláláig hiszi ezt. Azt, hogy új fejezetet nyitott a világtörténelemben, sosem tudta meg. Szerencsére azt sem, hogy az általa felfedezett új földrészt egy másik tengerészről, Amerigo Vespucciról nevezték el Amerikának.
Kolumbusz Marco Polo fejegyzései alapján akart Indiába jutni
Vasco de Gama,
a portugálok Kolumbusza
Ami nem sikerült a genovai hajósnak, azt öt évvel később egy zömök, szakállas portugál nemes, Vasco da Gama valósítja meg. 1497-ben Afrika legdélibb csücskét, a Jóreménység fokát megkerülve, az afrikai partok mentén, az arab kereskedők hajóinak útvonalát követve, kicsiny flottájával
elsőként talál rá az Indiába vezető útra.
Ettől kezdve, a portugál király Isten kegyelméből Portugália és Algarve királyának, a tengeren inneni és túli uralkodójának Afrikában éppúgy, mint Guineában, egyszersmind Etiópia, Arábia, Perzsia és India meghódított területei, hajóútjai és kereskedelme urának mondhatja magát.
Vasco de Gama talált rá az Indiába vezető útra
James Cook,
őfelsége kapitánya
A felfedezések korának máig nagy tiszteletben tartott brit legendája alulról küzdötte fel magát, egy yorshire-i napszámos fiából a későn megszerzett kapitányi rangig. 1728-ban született, négy elemi után beállt szatócsinasnak, majd matrózinas egy szénszállító szkipperen, ahol kitanulta a hajósmesterséget. Huszonhét évesen jelentkezett a hadiflottánál, negyven múlt, amikor előléptették, tíz évig szolgált tiszti rangban, és ez idő alatt hatalmas térségeket fedezett fel a Csendes-óceánban.
Cook háromszor hajózta körbe a Földet.
Első expedícióján, 1769-ben eljut Új-Zélandig, majd feltérképezi a mindaddig ismeretlen kelet-ausztráliai partvidéket, és mellékesen megszerzi Nagy-Britanniának.
Második útján, 1772-ben megtalálja az ismeretlen Déli Földet: a történelemben először ő szeli át a déli sarkkört és hajózza körbe a Antarktiszt.
Hajója, a Resolution 1776-ban bont harmadszor vitorlát. Ekkor fedezi fel a Karácsony-szigetet, és az európaiaik közül elsőként veti meg a lábát a Hawaii-szigeteken,
amelyet akkor a kapitány támogatója, lord Sandwich - a szendvics "feltalálója" - tiszteletére Sandwich-szigeteknek nevezett el.
A Kealakekua-öbölnél, a Mauna Loa tűzhányóhoz közel emlékmű jelöli azt a helyet, ahol 1779-ben meggyilkolták azt az embert, aki kiemelete az ismeretlenségből a Csendes-óceán világát.
James Cook látta meg először az Antarktiszt
Híres magyar utazók
Bár tengerünk nincs, sok magyar utazó, felfedező tett hozzá a maga kisebb - de nem értéktelen - részét a nagy hajósok teljesítményéhez. Elsőként Julianus barát, 1237-ben, amikor második ázsiai útjáról hazatérve figyelmeztetett a tatárok közeledésére.
A kalandos életű gróf Benyovszky Móric, a szibériai fogságból menekülve, Cook kapitányt hét évvel megelőzve, első európaiként egy vitorláson áthajózott a Csendes-óceán északi részén. Madagaszkáron megválasztották királyuknak a benszülöttek, és máig ápolják az emlékét.
Kőrösi Csoma Sándor egy kis erdélyi faluból, Csomakőrösről indult Tibetbe, buddhista kolostorban élt, feldolgozta Tibet történelmét és irodalmát, megalkotta a világ első tibeti szótárát.
A 9 nyelven beszélő Kőrösi Csoma Sándor, a messzeségek vándora gyalog indult el székely szülőfalujából
Vámbéry Ármin 1857-ben indult el Keletre, hogy felfedezze a magyarok őshazáját. Életét kockáztatva, dervisnek öltözve bejutot Teheránba, majd mekkai zarándokokhoz csatlakozva Buharába és Szamarkandba. Törökországban ma is Rasid Efendi néven emlékeznek rá, az utolsók egyike volt, aki láthatta a még érintetlen Keletet.
A szintén kalandos életű Sass Flóra pedig a '48-as forradalom és szabadságharc bukása után Bulgáriába sodródott, ott vásárolta meg a rabszolgapiacon egy brit utazó, Samuel Baker. Ezután a Nílus forrásvidékét kutatva együtt vágtak neki az ismeretlennek. A szőke Flórát Hajnalcsillagnak nevezték el a bennszülöttek, de mivel egykor rabszolga volt, Viktória angol királynő nem fogadta. Bakert viszont lovaggá ütötték.
Sass Flóra, a rabszolgából lett Afrika-kutató az egyetlen magyar felfedező, akit az afrikaiak a Myadue, azaz Hajnalcsillag névvel illettek. Férjével, Samuel Bakerrel a magyar és az egyetemes földrajzkutatás kiemelkedő alakjai
