Szrogh György Ybl Mikós-díjas építész saját megfogalmazása szerint egy 64 méter magas felkiátójelet tervezett a bérházak és villák közé, amit "félig bevert szegnek" vagy dobozos üdítőnek is csúfoltak már. A szocialista presztízsberuházásként épült, 1967 szilveszterén átadott, hivatalosan Budapest Szállodának keresztelt épületben világsztárok laktak, legendás bárjában lehetett először kólát inni, és itt volt a fővárosban elsőként svédasztalos reggeli. Kelet és nyugat találkozott itt egykor.
Ismered az Alfonzó főszereplésével készült Riadó a Pitypang Szállóban című kisfilmet? Bár a rendkívül humoros burleszket nem a Körszállóban forgatták, a forgatókönyvét a Hotel Budapest átadása körüli abszurd kalandok ihlették. Ugyanis az ünnepélyes szilveszteri
megnyitó előtt két nappal Kádár János nem hivatalos látogatást tett a hotelben.
A pártvezetőt az előre kijelölt és kicsinosított útvonalon vezették végig, aki miután elégedetten körülnézett, ivott egy kávét, és elszívott egy cigarettát. A megrendült személyzet igyekezett minden lemaradást leplezni, így Kádárnak nem tűntek fel a hiányosságok, ahogy az Alfonzó-jelenet politikusának sem.
Márpedig hiányosságok biztosan lehettek, ha december 30-án éjjel több mint négyszázan dolgoztak a másnapi nyitásra készülve. Ami így sem ment zökkenőmentsen: a reggel még javában tapétázó(!) munkások dolgozói szobája kigyulladt, mire a személyzet azt füllentette, gyakorlatoznak a tűzoltók. Az egyik bejárat fölötti szobában leszakadt a mosdókagyló, és víz ömlött a hallba. A felvonók sem készültek el teljesen, a liftszerelők a kabin tetején állva, bemondásra kapcsolták az emeleteket. De hát melyik szállodában nincs szükség találékonyságra és gyors megoldóképességre?
Tánc a tetőn
Hogy került ez a tájidegen betonhenger a rózsadombi környezetbe? Az egyértelmű volt, hogy a háború áldozatául esett egykori gyönyörű Florida Kioszk nevű kerthelyiséges vendéglő helyére a havanas években "magasháznak" kellett épülnie, hogy
a szocialista ipar és a modern építészet diadalát hirdesse.
Az elkészült hotel státuszszimbólummá vált, magyarok milliói ismerhették meg a képét a belföldi borítékokon használt egyforintos bélyegről. Idényszállónak indult Florida néven, azonban az elnevezést a szocialista erkölcs nem hagyhatta, így menet közben Budapestre és téli-nyári üzeműre váltott, bár hivatalos nevén kevesen ismerik. Körszállóként viszont szinte mindenki.
Az építési terület meglehetősen szűk volt, innen jött az ötlet, hogy a lakórész legyen torony formájú, ami - az építész szerint - „letűzött karóként” egyfajta választóvonal a nyüzsgő városias és a dombos-fás-villás városrész között. Alapozását 1965-ben kezdték meg, és két év alatt az 5 kiszolgálószint fölé, 14 lakószinten, emeletenként 20 szobát alakítottak ki, amelyek
a városi legendával ellentétben nem tortaszelet alakúak.
A korabeli viszonyok között igen drágán, kilencvenmillió forintból épült 280 szobás és 560 férőhelyes hotel tetőteraszos eszpresszó-bárjáról addig nem látott panoráma tárult a kávézók, pezsgőzők elé, hiszen az épület 64 méter harmincnégy centiméter magas, így a budai dombokra és egész Budapestre különleges látványt nyújtott.
Látogatták is előszeretettel a fiatalok a szórakozóhelyet, főleg, mert itt, a magasban lehetett az országban először - az addig kábítószernek beállított - kólát inni, és a legújabb angol/amerikai slágerekre táncolni. Az amerikai nagykövetség munkatársaiak állandó asztala volt, szövődtek hát a szocialista-imperialista kapcsolatok, és magyar gazdára találtak a legújabb nyugati bakelit lemezek is.
A pucér Lord
Az első étlap alapján a debütáló szálloda vendégei olyan fogások közül válogathattak, mint a csirágkrémleves 7,10-ért, az izlandi kaviár vajjal-citrommal 18,90-ért vagy a tűzdelt fácán almapürével 60,10-ért.
A hatvanas-hetvenes évek egyik legmenőbb hoteljének forgalmával a kezdetektől nem volt gond, a külföldiek szemében is vonzónak számított, bár nem a belvárosban állt. Borravalóként gyakran kényeztették a személyzetet svájci csokival, amerikai cigarettával vagy keményvalutával - az is előfordult, hogy néhány heti jattból egy nyaraló ára is kijött.
A főváros egyik legmodernebb szállodája a prominens személyeket és a külföldi sztárokat egyránt vonzotta: a hotel vendégei között volt Thor Heyerdahl világutazó, Willy Brandt, német kancellár, Liechtenstein hercege, Isabella Rossellini, Roger Moore, Tony Curtis színészek és a Nobel-díjas Heinrich Böll író is. 1981 szeptemberében a líbiai elnök, Moammer Kadhafi is a Körszállóban lakott, ami azért is maradt emlékezetes élmény, mert egyik túlbuzgó testőre a szálloda homlokzatán dolgozó
alpinista ablakpucolót majdnem lelőtte, miután terroristának nézte.
Feljegyezték, hogy a személyzet több generációját ijesztgette egy állandó vendég, egy angol úr, aki a Lord becenevet kapta, és az volt a szokása, hogy a hajnali órákban meztelenül bukkant fel a folyosókon.
Honthy Hanna kétszer is beköltözött a szállóba: amikor a házát újították fel, illetve a nyolcvanadik születésnapja előtt - az akkori dolgozók emlékei szerint mindennap tizenegy óra körül lépett ki a liftből, mintha az Operett színpadára érkezett volna. És minden alkalommal
volt néhány teljesíthető vagy teljesíthetetlen kívánsága.
Szobapincére visszaemlékezései szerint a színésznő nagyon készült a születésnapi fellépésére, rettegett, nehogy elkapjon valamilyen betegséget. Emiatt a pincérnek, aki ágyba vitte neki a reggelit, miután belépett a szobába, szigorúan kezet kellett mosnia. Egyszer viszont nagyon sietett, ezért csak beszaladt a fürdőbe, megengedte a vizet, és miután átadta a tálcát, rohant tovább. Később, amikor a tányérokért tért vissza, a művésznő jól leszidta, mert abból, hogy a törülköző száraz volt, gyorsan lebukott.
Bájosan retró
A hotel éjszakai bárjában számos későbbi híresség kezde pályáját, mint Hofi Géza, Koós János, Korda György. Ismert művészek - Alfonzó, Jancsó Miklós, Makk Károly, Hernádi Gyula, Gobbi Hilda, Szepes Mária - is jártak ide bulizni, hajnalig beszélgetni. Híresek voltak a szálloda éttermében a vasárnapi ebédek, neves prímás zenei aláfestésével.
Érdekesség, hogy itt vezették be Budapesten először a svédasztalos reggelizést elegáns hidegtálakkal, salátákkal, friss gyümölcsökkel, süteményekkel. Ez akkoriban annyira szokatlannak számított, hogy
volt olyan vendég, aki odahúzta a széket, és a svédasztalnál kezdett falatozni.
A tetőteraszon lévő Panorámabár sok gondot okozott a szálloda igazgatóságának. A kapatos vendégek több ízben dogáltak le üvegeket, székeket, asztalokat a magasból, ezért először megszüntették a külső kiszolgálást, majd be is zárták a helyet az állandó vendégverekedések és öngyilkosságok miatt.
A tetőterasz helyén az 1990-es években kilenc lakosztály épült, de ezt megelőzően még itt folytak a magyar-szlovák miniszteri tárgyalások a bős-nagymarosi vízlépcsőről.
Az épület többször átesett felújításon, de - akarva-akaratlanul -, megőrizte retró báját. Talán pont ezért forgatták részben itt a Megdönteni Hajnal Tímeát című magyar filmet, de Bánki Éva Magyar Dekameron című műve is itt zajlik.
És valószínűleg pont ezért futhatunk itt az étteremben még ma is össze Szörényi Leventével, Koncz Zsuzsával, Bródy Jánossal, Zoránnal... Ami biztos: egyszer érdemes körbenézni a tetejéről, pláne, ha az éjszakát - Isabella Rosselinihez és Latinovits Zoltánhoz hasonlóan - valamelyik lakosztályban töltjük.